A nap melyik szakaszában ehetünk a legtöbbet?

Egy új kutatás eloszlatja azt a mítoszt, hogy számít az a napszak, amikor a legtöbbet eszünk, vagy a főétkezésünket elfogyasztjuk, és ez segíthet a fogyásban. Bár kétségtelen, hogy a korábbi étkezés még mindig előnyösebb lehet az egészségre nézve, mint a késő esti nagy vacsorák.

Az elmúlt évek legnépszerűbb diétás tanácsai közül néhányan azt az elképzelést állították középpontba, hogy az étkezések megfelelő időzítése nagyban befolyásolhatja a fogyás mértékét. Sokáig azt mondták, hogy ha fogyni akarunk, akkor a legjobb, ha a nap elején egy nagy étkezést fogyasztunk, és a későbbi étkezések kisebbek maradnak.

Az elmélet logikája érthető, különösen annak fényében, hogy a szervezetben szinte minden sejt ugyanazt a 24 órás ciklust követi, mint mi. A cirkadián órák az egész testben megtalálhatóak, és a legtöbb biológiai funkciónk napi ritmusát szabályozzák, beleértve az anyagcserét is.

Ezen anyagcsere-ritmusok miatt a tudósok azt javasolták, hogy az étkezések feldolgozásának módja a nap különböző időszakaiban változik. Ezt a kutatási területet “kronotáplálkozásnak” nevezik, és nagy lehetőségeket rejt magában az emberek egészségének javításában.

Nincs olyan, hogy a legjobb időpont a fogyáshoz

Két 2013-as tanulmány szerint a nap elején több, este pedig kevesebb kalória elfogyasztása segít a fogyásban. Egy új, nagyszabású tanulmány azonban azt találta, hogy bár a reggeli és a vacsora relatív mérete befolyásolja az önbevallás szerinti étvágyat, az anyagcserére és a fogyásra nincs hatással.

A reggeli és a vacsora mérete és az éhségérzetre gyakorolt hatása közötti kapcsolat vizsgálatára az aberdeeni és a surrey-i egyetemek kutatócsoportja egészséges, de túlsúlyos embereken végzett kontrollált vizsgálatot.

A résztvevők kétféle étrendet kaptak, egyenként négy héten keresztül: nagy reggelit és kis vacsorát, illetve kis reggelit nagy vacsorával. Az ebédeket változatlanul megtartották.

Minden étkezést ők biztosítottak, így pontosan tudták, hogy a vizsgálatban résztvevők mennyi kalóriát fogyasztottak. Megmérték a résztvevők anyagcseréjét, többek között figyelték, hogy mennyi kalóriát égettek el. Minden vizsgálati résztvevő mindkét diétás verziót vállalta, hogy az étkezési szokások hatását ugyanazon személyeknél lehessen összehasonlítani.

“A kutatások azt sugallják, hogy az, hogy a szervezetünk hogyan dolgozza fel a kalóriákat reggelente és este, nem befolyásolja a fogyást”

Azt jósolták, hogy a nagy reggeli és a kis vacsora növeli az elégetett kalóriákat és a fogyást. Ehelyett a kísérlet eredményei nem találtak különbséget a testsúlyban vagy az energiafelhasználás bármely biológiai mérőszámában a két étkezési séma között.

Az energiafelhasználás mérései közé tartozott az alapanyagcsere (hány kalóriát használ fel a szervezet nyugalmi állapotban), a fizikai aktivitás és a víz kémiai formájának használata, amely lehetővé teszi a teljes napi energiafelhasználás értékelését.

Fotó: 123rf.com

A vércukor, az inzulin vagy a lipidek napi szintjében szintén nem volt különbség. Ez azért fontos, mert ezeknek a tényezőknek a vérben bekövetkező változásai összefüggésbe hozhatók az anyagcsere működésével.

Az eredmények összhangban vannak a rövid távú (egy-hat napos) étkezés-időzítési vizsgálatokkal, amelyekben a résztvevők a kísérlet időtartama alatt laboratóriumi fülkékben (egy kis, légmentesen lezárt, alapvető kényelemmel felszerelt helyiségben) élnek.

A kutatások együttesen azt sugallják, hogy a szervezetünk reggeli és esti kalóriafeldolgozása nem befolyásolja a fogyást olyan módon, mint ahogyan arról más tanulmányok beszámoltak.

Foto:pixabay.com

Az étvágy szerepe a fogyásban

Az, hogy mikor döntesz úgy, hogy a nap legnagyobb étkezését fogyasztod el, csak rajtad múlik.

Egy új vizsgálatban az egyetlen különbség az éhségérzet és a hozzá kapcsolódó tényezők, például az elfogyasztani kívánt étel mennyiségének önbevallás szerinti változásában volt.

A nap folyamán a nagy reggeli és a kis vacsora étkezési mintája miatt a résztvevők egész nap kevesebb éhségérzetről számoltak be. Ez a hatás hasznos lehet a fogyni vágyók számára, mivel segíthet nekik jobban kontrollálni az éhségérzetüket és kevesebbet enni.

Mint minden kutatásnak, ez utóbbinak is voltak korlátai. A résztvevőket csak négy héten keresztül vizsgálták minden étkezési séma esetében. Korábbi kutatások négy hét után mutatták ki a legnagyobb különbségeket a korai és a késői energiabevitel hatásai között.

“Egyre több bizonyíték van arra, hogy az étkezések időzítése fontos szerepet játszhat sok ember egészségének javításában”

Az a tény azonban, hogy sem az elfogyasztott kalóriák, sem az elégetett kalóriák nem változtak négy hét alatt, azt mutatja, hogy a testsúly valószínűleg akkor sem változott volna, ha a vizsgálat hosszabb ideig tart.

A vizsgálatban résztvevők az egyes étkezések pontos időpontját is megválaszthatták. Ennek ellenére az egyes étkezések időzítésében elhanyagolható különbség mutatkozott.

A kronotáplálkozás továbbra is izgalmas kutatási terület, és egyre több bizonyíték van arra, hogy az étkezések időzítése fontos szerepet játszhat sok ember egészségének javításában. A legújabb kutatás azonban azt jelzi, hogy a legnagyobb étkezés időzítése nem olyan fontos a fogyás szempontjából, mint korábban gondolták.