A csecsemőkori reflux

A gyomor keverő mozgása során nemcsak a patkóbél felé jut a gyomortartalom, hanem vissza is folyhat a nyelőcsőbe, akár a garatig is.

Természetes jelenség

Étkezés során, az elfogyasztott táplálék a szájból a nyelőcsövön keresztül a gyomorba jut, majd útját a bélrendszer felé folytatja.- magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermekgasztroenterológus. Egyes embereknél azonban visszafelé is lejátszódik ez a folyamat: a gyomor keverő mozgása során nemcsak a patkóbél felé jut a gyomortartalom, hanem – ha rossz a nyelőcső alsó záróizmának működése – vissza is folyhat a nyelőcsőbe, akár a garatig is. Ezt a jelenséget nevezzük refluxnak.

A kis csecsemőknél ez a bukás jelensége, amelyet szinte minden anyuka tapasztalhat. Azért büfiztetik a babákat etetés után, hogy a sok lenyelt levegő ne feszítse túl a gyomrot, rontva a nyelőcső záróizom záró funkcióját. Attól függően, hogy az anyatej, vagy tápszer mennyi ideig volt a gyomorban, egészen folyékony állapotban, vagy – később – túrós csapadék formájában jöhet vissza a szájba, illetve köpheti ki a kis csecsemő.

Ez az első hónapokban szinte természetes dolog, amíg a baba csak kis mennyiséget bukik vissza, fejlődése normális. A kis mennyiség nagyjából az etetés után 5-10 percig jelentkező, két-három kortynak megfelelő táplálékot jelent. A bukások egyik gyakori és igen egyszerű magyarázata, ha a gyermek túlette magát, ilyen esetekben, egyszerűen csak a felesleget böfizi fel.

shutterstock_64158442229198480

Megfelelő súlygyarapodás

A gyakori bukások láttán az édesanyák könnyen elbizonytalanodhatnak, vajon eleget eszik-e a pici, megfelelő ütemben fejlődik-e? Napjainkban már a kisgyermekes háztartások többségében található csecsemő mérleg, melynek segítségével otthon is ellenőrizhetjük a gyermek gyarapodását. Ez egyrészt nagy segítség, hiszen így könnyen nyomon követhetjük a kicsi súlyfejlődését, azonban sok esetben fokozhatja is az édesanyák aggódását.

Amennyiben napi egy alkalommal, esetleg az esti fürdetéssel összekötve rendszeresen mérjük a gyermeket, s így havi kb. 400-500 gramm súlygyarapodást tapasztalunk, nyugodtak lehetünk, gyermekünk megfelelően fejlődik. Természetesen a súlygyarapodás az első időszakban intenzívebb és bizonyos hatásokra, akár időjárás változás, vagy fogzás a gyermek súlynövekedése átmenetileg lelassulhat, azonban, ha fél éves korára eléri születési súlya kétszeresét, nincs ok aggodalomra.

Intő jelek

A bukások gyakorisága nagyjából a gyermek fél éves korára fokozatosan csökken. Egyrészt ez időre a gyomor záróizma megerősödik, másrészt a gyermek ennyi idősen már felül, így kevesebb időt tölt fekve, mely szintén bukást eredményezhetett. Ezek mellett a hozzátáplálás során bevezetett sűrűbb táplálékoknak is köszönhető a kevesebb visszabukott étel.

biberon latte da neonato

Azonban, ha az etetés során a csecsemő fejét hátraszegi, fájdalmasan sír, rendszeresen nagyobb mennyiség jön vissza a gyomorból, illetve a gyermek súlyfejlődése is jelentős elmaradást mutat- ekkor már reflux betegségről beszélünk és orvosi segítségre szorul. Intő jel lehet, ha a gyermek nem csak az étkezéseket követő 5-10 percben, de akár egy órával később is rendszeresen bukik.

Vizsgálatok

A tünetek kivizsgálása minden esetben fontos. Egyrészt az orvosi vizsgálatot követően, amennyiben az orvos semmilyen rendellenességet nem állapít meg, az édesanyák megnyugodhatnak, illetve tanácsokat kaphatnak, melyekkel csökkenthetők a tünetek.

Másrészt feltárulhatnak a gyakori bukás hátterében meghúzódó olyan egyéb súlyos betegségek is, mint például a gyomorszáj szűkület. Ez a betegség 4-7 hetes fiúk körében fordul elő, kezelése sebészeti beavatkozást igényel. A súlyfejlődés elmaradásának más okai is lehetnek, melyek közül az egyik legegyszerűbb, ha a tápszert nem megfelelően (pl. túl hígra) készítik el.

shutterstock_1787749

Kezelés

A csecsemőkori bukás az esetek jelentős részében nem igényel gyógyszeres kezelést. Anyatejjel táplált babák esetében sajnos az anyai diéta nem segítheti a tünetek csökkentését. Tápszeres csecsemőknél a sűrűbb, ú.n. AR (antireflux) tápszerek adása ajánlott. A gyermeket naponta többször, kisebb mennyiségekkel tápláljuk, s az étkezéseket követő fél órában lehetőleg ne fektessük le. Javasolni lehet, hogy az ágy fejrészét emeljék meg, hogy a felső testfél fekvő helyzetben kicsit magasabban legyen.

Ez is segíthet a refluxos panaszok csökkentésében, megszüntetésében. Ha ezek a módszerek nem bizonyulnak eredményesnek, akkor jön szóba a gyógyszeres kezelés. A babák refluxa általában fél-egy éves korra megszűnik. Jelenlegi ismereteink szerint a refluxot megelőzni nem lehet, családi hajlam mutatkozik ebben a betegségben is.

Fontos a korai diagnózis

A reflux pontos diagnózisa a komolyabb szövődmények elkerüléséhez is szükséges. A kezeletlen betegség a későbbi életkorokban kiválthat köhögést, sípoló légzést, orrfolyást, arcüreggyulladást, mellkasi fájdalmat. A nyelőcső nyálkahártya felmaródása miatt vérzés léphet fel, később gyomorszáj szűkület alakulhat ki. A reflux során visszajövő levegő böfögést, a savas gyomornedv a szájban is érezhető savanyú ízt, esetleg kellemetlen szájszagot okozhat, a szájba kerülő savas gyomortartalom pedig, hosszú időn át hatva akár a fogzománcot is kikezdheti.

Forrás: