A hosszútávfutás a génjeinkben van

Néhányan futásra születünk, néhányan csak a gyaloglást élvezzük, de ez mind a génjeinkben van.

Egyetlen gén kis módosulásai meghatározhatják a sportteljesítményt? állítják izraeli és portugál kutatók a Physiological Genomics szaklapban megjelent tanulmányukban.

A tudósok rájöttek, hogy a hosszútávfutó elit tagjai nagyobb valószínűséggel hordozzák az NRF2 gén variánsait, mint a legeredményesebb sprinterek. Az amatőr hosszútávfutók körében is gyakoribb ez a génváltozat, de a különbség itt kevésbé kifejezett és nem sikerült az ok-okozati viszonyt igazolni.

terepfutas-2

Bár az emberi genom meglehetősen egységes, mégis vannak egyéni különbségek. Korábbi kutatások már feltárták, hogy az NRF2 gén szerepet játszhat a hosszútávú erőkifejtésben, mivel segít a sejt energiatermelő központjának számító mitokondriumok képzésében és csökkenti a testmozgás során fokozott mértékben jelentkező gyulladásos és oxidációs folyamatok által okozott károsodásokat.

Az eredmények azt sejtetik, hogy egy adott genotípus hatására nagyobb valószínűséggel lesz valakiből hosszútávfutó – magyarázta Nir Eynon, az izraeli Wingate Intézet kutatója.

A vizsgálatban összesen 155 atléta vett részt, valamennyien indultak már országos vagy nemzetközi versenyeken. A hosszútávfutók csoportjába a 10 ezer méteres és a maratoni futók kerültek, míg a sprinterek csoportját a rövidtávfutók és a távolugrók alkották. Elit atlétáknak pedig azokat tekintették, akik világbajnokságon vagy olimpián képviselték hazájuk színeit. Az NRF2 gén két variációja gyakrabban fordult elő a hosszútávfutókban, mint a sprinterekben.

Forrás: https://napidoktor.hu/index


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.