Angelina Jolie világot ment! 2012-03-23 Sztáregészség Megosztás: Tweet Bárhol jár, legyen szó akár filmfesztiválokról vagy krízisövezetekről, Angelina Jolie mindenki figyelmét magára vonja. Manapság azt tartja legfontosabb céljának, hogy népszerűsége révén felhívja a figyelmet a fegyveres konfliktusok áldozataira. Ahogy ő fogalmaz, "világok közt vándorol", mégis tisztában van azzal, hogy nem tudja a vörös szőnyegről megmenteni a világot. De fontos kérdéseket fel tud vetni, képes vitákat kezdeményezni, és kezdetnek ez is jó – mondja. Az ENSZ menekültügyi hivatalát (UNHCR) segítő színésznő gyakran látogat válságövezetekbe, humanitárius munkája azonban sok íróasztalmunkát is igényel. Sokan hányják a szemére, hogy estélyi ruhában, fogadásokon forgolódva vagy a kamerák kereszttüzében prédikál. Mindazok, akik viszont elismerően nyilatkoznak humanitárius munkájáról, azt válaszolják, hogy ehhez képest a filmcsillag nagyon is gyakran – talán túlságosan is gyakran – látogat a világ különböző krízisövezeteibe. Nemrég filmet is készített ebben a témában. A vér és méz földje a boszniai háború szörnyűségeit mutatja be. Jolie úgy véli, alkotása egyértelműen hangsúlyozza, hogy hasonló konfliktusok esetén szükség van a nemzetközi közösség beavatkozására. "Mindez nem jelenti azt, hogy általában véve híve vagyok a fegyveres beavatkozásnak. De jó példaként szolgál Szíria. Az ott élő emberek helyzete rémisztővé vált. Nagyon elkeserít Oroszország és Kína viselkedése, hogy nem szavazták meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát" – fogalmaz a színésznő a Berliner Zeitungban. Reméli, hogy a nagypolitika más csatornákon talál megoldást a szíriai helyzet lecsendesítésére. "Önmagában egy ország sem tudja rendezni a helyzetet" – állítja. Próbál diplomatikus lenni A filmcsillag szerint a szíriai konfliktus csak a legnagyobb figyelmet kapó példája annak, hogy a szörnyűségek újra és újra megismétlődhetnek. Sok ország van, amelyekben szisztematikusan lábbal tiporják az emberi jogokat , de erről vajmi keveset hallani. "Nemrég Zimbabwéban katonák megerőszakoltak egy nőt, mert olyan területre tévedt, ahová nem lett volna szabad. Vagyis úgy tűnik, hogy Zimbabwéban a büntetés legitim formájának tartják a nemi erőszakot, ami őrület. De ugyanez történik a még mindig elszigetelt Burmában is – fejti ki. – Manapság nem érnek el minket ezek a szörnyűséges hírek, pedig szükség lenne rá. Nem lenne szabad, hogy hidegen hagyjanak bennünket az éhen haló gyerekekről és a megerőszakolt nőkről szóló képek. Nem szabadna kizárnunk ezeket a dolgokat." Jolie többször részt vett már veszélyesnek ítélt utazásokon, tavaly Líbiában még katonai akcióban is. Ha azonban politikusokkal találkozik, igyekszik diplomatikus lenni. Így volt ez legutóbb Berlinben, a februári nemzetközi filmfesztivál idején is, amikor Guido Westerwelle német külügyminiszter fogadta. A német kormány ebből az alkalomból kétmillió dolláros támogatást jelentett be az UNHCR programjainak támogatására. "Westerwelle hangsúlyozta, hogy segíteni akar. Elmondta hogy Németországot fontos kapcsolat fűzi Boszniához, mindenekelőtt a háború alatt Németországba érkezett menekültek miatt. Bosznia-Hercegovinában még mindig 113 ezer belső menekült él, közülük hétezer embertelen körülmények közepette. Ha valaki segíteni akar, nekem meg kell próbálnom visszafogottnak lenni" – magyarázza a sztár. A színésznő szerint Boszniában még a háború után bő másfél évtizeddel is igen törékeny a helyzet, ha pedig összeomlana a törékeny béke, annak nemcsak Európára, hanem az egész világra nézve lennének következményei. Ezt Barack Obama amerikai elnöknek is megmondta a Fehér Házban. "A Boszniához hasonló országokban az emberek jobban megszenvedik a pénzügyi-gazdasági válság hatásait, különösen ha még természeti-időjárási katasztrófák is sújtják őket. Muszáj segíteni, hogy a nehézségek helyett újra előre tudjanak tekinteni" – érvel Jolie. Üvöltött, ordibált, de ma már gyakorlatias Az Oscar-díjas színésznő immár tíz éve járja az UNHCR jószolgálati nagyköveteként a válság- és a katasztrófa sújtotta övezeteket a világban, és hívja fel a figyelmet az ott élők helyzetére. Egy évtized alatt elmondása szerint sokkal gyakorlatiasabb lett. Első útja során még üvöltött, ordibált, annyira letaglózta a sok szenvedés, a reménytelenség és a fájdalom. "Abban az állapotban senkinek sem voltam valami nagy segítségére, sokkot kaptam – emlékszik vissza. – Ezt követte egy tetterős szakasz, amikor úgy gondoltam, hogy minden gondot meg lehet oldani. Persze kicsit naiv voltam… Manapság már látom, mit kell tenni, és azt meg is teszem. Ehhez sok íróasztalmunka is tartozik." Az UNHCR szerint jelenleg világszerte mintegy 43,7 millió ember él menekültként, több mint valaha. Az irányzat pedig erősödik. Jolie gyakran érzi magát frusztráltnak amiatt, hogy sokan közülük már nagyon hosszú ideje tengődnek menekültként. "Noha a világ ismeri a helyzetüket, továbbra sem vesz tudomást róluk. Ha van némi pénz, tudunk értük tenni valamit, segíthetjük például az oktatásukat. De támogatás nélkül ezek az emberek csak érzékeny és kétségbeesett tömeget alkotnak. Sok fiatal már a táborokban született, ott nőtt fel. A legjobban a menekültek hihetetlen erejét csodálom. Találkoztam nagyanyákkal, akiknek megölték gyerekeit, és nekik kellett felnevelniük az unokáikat. De nem sírnak, nem panaszkodnak, mert nincs is rá idejük. Azzal kell törődniük, hogy ételt szerezzenek és elintézzék ügyeiket" – meséli.Mindezt persze egy világ választja el az ő saját életétől. A filmcsillag azonban tudatában van kényelmes helyzetének, tudja, hogy egy-egy látogatás után visszaszállhat a repülőgépbe, és hazatérhet. Tudja, hol van a családja. vid4u.init(480,360,’Yxu0FQQ9yi’,null,3); Forrás:
