Leves a nyári hidratációhoz! 2013-08-06 Kórkép Megosztás: Tweet Testünk megfelelő hidratáltságának biztosításában az innivalókon kívül, a nagy víztartalmú élelmiszereknek, így többek között a leveseknek, gyümölcsöknek is lényeges szerep jut. Mérsékelt hőmérsékleten és mérsékelt fizikai aktivitás mellett, a naponta szükséges vízmennyiség nők esetében átlagosan 2 liter, férfiaknál 2,5 liter. Hőségben, illetve a testmozgás, valamint több egyéb tényező (pl. testtömeg, párologtató testfelület) függvényében azonban ennek akár többszöröse is lehet a folyadékigény. Nyári melegben – a fokozott verejtékezés következtében megnövekedő vízvesztés miatt – könnyen előfordulhat, hogy csökken a koncentrálóképesség, fáradtság, fejfájás, szédülés, rosszullét léphet fel. Vegyük komolyan testünk kiszáradásra figyelmeztető jelzéseit, és pótoljuk mielőbb a hiányzó folyadék mennyiséget! Legjobb szomjoltó a víz, ásványvíz, emellett a gyümölcs-, illetve gyógynövényteák, a natúr gyümölcs-, vagy zöldséglevek, illetve az energiamentes édesítőszerekkel készült frissítő italok szintén hozzájárulhatnak a napi folyadék-bevitelhez. A kiegyensúlyozott táplálkozás keretein belül, kisebb mennyiségben a hozzáadott cukrot tartalmazó innivalók is színesíthetik folyadék fogyasztásunkat. A teljes napi folyadékbevitelnek az elfogyasztott élelmiszerek víztartalma is részét képezi. A legtöbb gyümölcsnek, zöldségfélének, levesnek nagy, átlagosan 80-95% közötti a víztartalma, a tejnek közel 87-90%, a joghurtoknak 85% körüli, de a főtt tésztáknak is jelentős része, legalább 50-60%-a víz. Nyári gyümölcsbőség Egészségünk megőrzése szempontjából alapvető, hogy naponta, változatosan szerepeljenek étrendünkben friss, nyers, lehetőleg idényjellegű gyümölcsök! Nem csak a folyadékpótlásban van kitüntetett szerepük, hanem tele vannak számos, a szervezet számára fontos tápanyaggal. Jól hasznosuló szénhidrátokat (gyümölcscukrot, szőlőcukrot) tartalmaznak, ennek köszönhető édes ízük. Kiemelkedő mennyiségben található bennük C- vitamin – mint pl. a málnában, ribizliben -, ami erősíti az immunrendszert. Mindemellett az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges B1-, B2-vitamin, és a vérképzéshez elengedhetetlen folát is fellelhető a gyümölcsökben. A többek között a sárgadinnyében, kajszi-és őszibarackban is nagyobb mennyiségben megtalálható béta-karotinból testünk A-vitamint állít elő, ami az egészséges bőrhöz, a megfelelő látáshoz, növekedéshez egyaránt nélkülözhetetlen. A gyümölcsök gazdag forrásai a szív-és érrendszer működéséhez szükséges ásványi anyagoknak (káliumnak, magnéziumnak). Jelentős élelmi rosttartalmuk révén támogatják az emésztőrendszer működését, segítik egyes daganatos, valamint a szív-és érrendszeri betegségek megelőzését. A gyümölcsök egyéb, biológiailag hasznos összetevőinek (pl. a flavonoidoknak) is megannyi egészséget védő hatás tulajdonítható. Tízóraira, uzsonnára egyaránt tökéletes választás a zamatos, friss gyümölcs, gyümölcssaláta vagy joghurtos gyümölcs-turmix, hétvégi desszertnek pedig gyümölcsös sütemény! Gyümölcslének, befőttnek, lekvárnak elkészítve is beilleszthetők táplálkozásunkba a gyümölcsök. Számoljunk azonban azzal, hogy minél hosszabb hőhatásnak tesszük ki a terméseket, annál nagyobb lesz a vitaminveszteség! Miért jó a leves? A magyar gasztronómia bővelkedik a különböző nyersanyagokból, változatosan elkészíthető levesekben, melyeket általában első fogásként, legtöbbször ebédre, vagy vacsorára fogyasztunk. A kisebb energiatartalmú zöldséglevesek – telítettségérzést keltve – éhségcsillapító köztes étkezésként is megállják a helyüket. A rendszeres levesfogyasztás elősegítheti a testtömeg megőrzését, mérséklését. A levesek, étvágygerjesztő hatásuknál fogva jó hatással vannak az emésztésre. Amellett, hogy fedezik a napi folyadékszükséglet egy részét, könnyen felszívódó tápanyagokat is tartalmaznak. Minél több zöldségféléből vagy gyümölcsből készül a leves, annál gazdagabb rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban. Nagy melegben jól esik egy tányér hideg gyümölcsleves: ha elkészült, mielőbb hűtsük le, és mint minden más romlandó élelmiszert, tároljuk hűtőszekrényben! Az egytálételként is fogyasztható tartalmas levesek (pl. tárkonyos csirkeraguleves) az elkészítésükhöz felhasznált állati eredetű nyersanyagoknak (hús, hal, stb.) köszönhetően többek között kitűnő fehérjeforrást jelentenek a szervezet számára. A levesbetétek tovább színesíthetik a levesek repertoárját, kedvezően hozzájárulhatnak azok tápanyagtartalmához (pl. húsgombóc, májgaluska), a szükségesnél nagyobb mennyiségben fogyasztva azonban túl sok energiát adnak! Leves főzéshez csak mérsékelt mennyiségben használjunk olajat, válasszunk zsírszegény hozzávalókat, és a felesleges zsiradékot távolítsuk el! A leves jellegéhez illeszkedően sűrítésnél részesítsük előnyben a joghurttal, kefírrel, tejjel, zsírszegény tejföllel történő habarást! Lisztet kis mennyiségben alkalmazzunk, amikor csak lehet, teljes kiőrlésűt! Használjuk ki az évszak adta lehetőséget, a gazdag gyümölcs-és zöldségkínálatot, és változatos folyadékfogyasztás mellett, színesen összeállított étrendünkkel is tartsuk fenn szervezetünk megfelelő folyadék-ellátottságát! Forrás:
