Ételadalékok az ízért és az allergiáért? 2011-04-11 Allergia Megosztás: Tweet A mai élelmiszerek nagy részében adalékanyagok vannak, amik az ízfokozást vagy a színezést segítik elő, de gyakran allergiát váltanak ki. A modern élelmiszeripar egyik sajátossága a különböző adalékanyagok egyre növekvő mértékben történő alkalmazása. Az ételadalékok használatának célja lehet tartósítás, ízfokozás, színezés, vagy állagjavítás. Bizonyos összetevők azonban allergiás tünetek okozói is lehetnek. Enyhe bőrpírt és életveszélyes tüneteket is okozhat A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. Az additív allergia jellemzően aluldiagnosztizált betegség, a diagnózis pedig annál is inkább nehéz, mert az allergén "rejtve" van az élelmiszerekben. – mondta el dr. Balogh Katalin allergológus főorvos. Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten jelentkező bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be. A leggyakoribb allergének Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzően a tartósítószerek okozzák: a nátrium benzoát, a nátrium glutamát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót. Az élelmiszeriparban az úgynevezett E-számozási rendszer hivatott arra, hogy nyelvi megkötöttség nélkül jelölje az adott termékben található adalékanyagokat. Ezeket a gyártónak kötelessége feltüntetni a terméken. Az E211-es számmal jelölt nátrium benzoát nyomokban, számos élelmiszerben – tejtermékekben, gyümölcsökben, mézben – természetes alkotóelemként is jelen van, tartósítószerként adagolva azonban fogyasztását követően mellékhatások jelentkezhetnek. Fennáll a gyanú, hogy lebomlásakor megterheli a májat, ezen kívül az arra érzékenyeknél – különösen az aszpirin allergiásoknál – allergiát, asztmát és csalánkiütést okozhat. Az E621-es számmal ellátott nátrium glutamátot általában húskészítményekhez, ízfokozóként adagolják. Fogyasztása az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat. A kínai étterem szindrómaként is definiált bőrpírral és hányingerrel kísért tünet együttes feltehetően a nátrium glutamát és a többi összetevő kölcsönhatásának következménye. A szorbinsav a természetben is megtalálható szerves vegyület, melyet élelmiszerekben tartósítószerként használnak. Gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Fogyasztása érzékeny embereknél irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt. A lekvárok, dzsemek és szörpök eltevésére használt szalicileket több, láz- és fájdalomcsillapításra alkalmazható gyógyszer összetevői közt is megtalálhatjuk. Érzékeny egyéneknél fogyasztásuk csalánkiütést, nyelvzsibbadást, nehéz légzést okozhat. Szakszerű segítség hiányában a beteg állapota rövid időn belül életveszélyessé válhat. Hogyan vizsgálható? Az élelmiszer-adalék allergia vizsgálat indokolt lehet, ha bizonyos ételek fogyasztását követően, akár alkalomszerűen is, de tapasztaltuk már a felsorolt tüneteket. A panaszokat okozó összetevő epicutan teszttel kimutatható. A vizsgálat során készen kapható speciális kamrás tapaszokra viszik fel az allergéneket, majd a tapaszt a hát bőrére rögzítik. 20 és 40 perc elteltével a szakorvos leolvassa az eredményt. Az allergének helyén jelentkező bőrpír, vörösség alapján megállapítható az allergia. Az additív allergia egyetlen kezelési módja, ha a továbbiakban kerüljük az adott összetevőt tartalmazó készítményeket. Forrás:
