Viszlát, álmatlanság! 2012-06-05 Blog Megosztás: Tweet Hazánkban majdnem minden harmadik felnőtt személy csak álmodozik a nyugodt alvásról Ha legalább egy hónapja visszatérő problémánk, hogy nehezen tudunk elaludni, vagy szinte képtelenek vagyunk átaludni az éjszakát, krónikus alvászavarról beszélünk. Az inszomnia nem csupán az éjszakákat teszi tönkre, hanem a nappalokat is! Ronthatja a munkateljesítményt, növelheti a baleseti kockázatot, tönkreteheti a személyes kapcsolatokat, de mindezeken túl számos betegség rizikófaktora is lehet%u2026 Az elalváshoz szükséges időtartamról akkor mondhatjuk, hogy kórosan megnyúlt, ha meghaladja az alvásra szánt idő 15 százalékát. Például hétórányi ágyban töltött idő esetén, ha egy órán belül nem sikerül az elalvás, már elalvási nehezítettségről beszélhetünk. Átalvási zavar akkor áll fenn, ha az ébredés a biológiailag szükséges alvási idő letelte előtt következik be. Előfordulási gyakorisága miatt az alvászavar nemcsak hazánkban, hanem világszerte népbetegségnek, vagyis megkülönböztetett figyelmet érdemlő népegészségügyi problémának számít. Miért veszélyes? Az alvászavar önálló kórképként is előfordulhat, de valamilyen betegség tünete is lehet. Ekkor tüneti vagy szekunder inszomniának nevezzük. A háttérben többek között agyi érbetegség vagy központi idegrendszeri betegségek is állhatnak, de az inszomnia számos belgyógyászati (például pajzsmirigy-túlműködés), valamint pszichiátriai (például depresszió) betegség tüneteként is jelentkezhet. A tartós alvászavar számos betegség rizikófaktora is lehet. Az inszomniában szenvedő emberek éjszakai vérnyomása magasabb, ami hosszú távon szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatával járhat. A tartós alváshiányban szenvedők esetében nagyobb a 2-es típusú cukorbetegség kialakulási valószínűsége is. Az öt órát meg nem haladó alvásidő fokozott zsírlerakódást okozhat, kóros elhízás alakulhat ki. A legveszélyeztetettebbek a 40 évesnél fiatalabb nők, akiknél a szükségesnél rövidebb alvásidő nemcsak súlytöbbletet okozhat, hanem az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is növelheti. A súlynövekedéshez ebben az állapotban természetesen az is hozzájárul, hogy a napközbeni fáradtság és rossz közérzet következtében csökkenhet a fizikai aktivitás, tehát a szervezet energiafelhasználása. A rövidebb alvásidő megváltoztathatja az étkezési szokásokat is: az energiadúsabb ételek kerülhetnek előtérbe, növelve a súlyfelesleg kialakulásának esélyét. Amit magunk is megtehetünk – Az alvóhelyünk legyen kényelmes és nyugodt. – Az éjszakai fényszennyezés – az utcai közvilágítás, a fényreklámok, az utakon közlekedő járművek fényszórói – csökkentheti a cirkadián ritmus fenntartásában alapvető szerepet játszó melatonin termelését. Ennek következtében zavart szenvedhet a belső biológiai óránk működése, és inszomnia alakulhat ki. – A melatoninszint csökkenése az emlőrák kialakulásának kockázatát is fokozhatja! Ezért fontos, hogy a hálószobánkban minél jobban sötétítsünk be! – Próbáljunk rendszert kialakítani a felkelés és a lefekvés idejét tekintve! Igyekezzünk reggelente ugyanabban az időben ébredni, este pedig ugyanabban az időben ágyba menni! – Mindenképpen törekedjünk egyfajta állandóságra: figyeljünk a napi 4-5-szöri étkezésre, és arra, hogy az étkezések nagyjából ugyanabban az időben történjenek. – Évszázados tapasztalatok szerint egyes gyógynövények könnyebbé teszik az elalvást, illetve hosszú, nyugodt álomhoz segítenek bennünket. Ilyen például a macskagyökér, a komló vagy a citromfű: ezekből főzhetünk teát is, de gyógyszerkészítményként is hatékonyan Kérjünk segítséget! Ha a panaszaink nem múlnak el egy hónapon belül, forduljunk orvoshoz! Az alvászavarban szenvedők ellátásában nagyon fontosak az alvásdiagnosztikai centrumok is. Az alváslabor egyágyas szobáiban poliszomnográfiás készülékkel vizsgálják a páciens alvás közben jellemző élettani paramétereit, és számítógéppel meg is jelenítik azokat. Így sok egyéb mellett megfigyelhető a szív és a légzőrendszer, az agyi elektromos tevékenység, az izomtónus, a szemmozgás, az alvó testhelyzete, mozdulatai, horkolása, a szemmozgások, az orrüregi légáramok, a vér oxigéntelítettsége. vid4u.init(480,360,’Yxu0FQQ9yi’,null,3); Forrás:
