Szkleroterápiával a visszerek ellen 2013-11-28 Szív és érrendszer Megosztás: Tweet Sok ember életét keserítik meg a zavaró visszerek, melyek nem csak rontják az esztétikai összképet, de ráadásul még fájdalmasak is. Kezelésére egyre elterjedtebb a szkleroterápia, mely gyors és hatékony segítséget nyújt a problémára. Az eljárásról dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa beszélt. Az eljárás hatékonyságát egy friss, indiai kutatás is alátámasztja, mely során 18 hónapig 50 visszeres beteget tanulmányoztak, ahol a vénás elégtelenség miatt kialakult bőrgyógyászati szövődményeiket (pl. fekély, ekcéma) is vizsgálták. Alapos, személyes konzultáció után elvégezték rajtuk a szkleroterápiát. Ekkor az ér tágultságától függően különböző koncentrációkban natrium-tetradecil-szulfátot használtak, majd nyomon követték a változásokat. A kezelés után betegek 70-80%-a számolt be arról, hogy azon túl, hogy a visszereik eltűntek, az ekcémájuk és a fekélyük állapota is lényegesen javult. Továbbá amennyiben jelentkeztek mellékhatások (pl. elszíneződések), azok is pár hét alatt eltűntek. Milyen eljárás a szkleroterápia? „Az eljárás során egy vékony tű segítségével egy oldatot – általában natrium-tetradecil-szulfátot – kell fecskendezni az adott érbe, mely a szer hatására megdagad, és a benne lévő vér megalvad. A kompressziós kezelés hatására az ér összetapad, majd egy idő után felszívódik. Leggyakrabban kisebb, kezdeti stádiumú visszerek és pókháló vénák esetén szükséges.” – mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa. A szakértő szerint a kezelés eredményességét befolyásolja főtörzs billentyűelégtelensége, így ha ez kialakult, célszerű a visszérműtétet követően elvégezni a szkleroterápiát. Ezért a kezelés előtt minden esetben alsó végtagi mélyvénás UH vizsgálatara van szükség. Az eljárást követően a paciens kompressziós harisnya viselése mellet folytathatja mindennapi tevékenységét – bár az fontos, hogy utána nem lehet szaunázni, illetve szoláriumba menni! Hogy pontosan milyen értágulatok esetén hatásos? – 1 mm-nél vékonyabb, vörös színű, nyomásra elhalványodó apró értágulatot – 1-2 mm átmérőjű, sötétvöröstől a kékig terjedő színű, nyomásra nem teljesen elhalványodó úgynevezett seprűvénákat – 2-4 mm átmérőjű, kékes, sötétlilás színű értágulat, ami akár elő is domborodhat Forrás: