Vérrögöket okozhat a magas homocisztein szint

Az emelkedett homocisztein szint jelentős rizikófaktora elsősorban az artériás, kevésbé a vénás trombózis kialakulásának. Hogy pontosan miként függ össze a nagyobb mennyisége a vérrögökkel, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Mi az a homocisztein?

A homocisztein egy speciális aminosav-származék, mely a táplálkozás során bejuttatott metionin bomlásából keletkezik. Bizonyos mennyiségben igen fontos szerepet tölt be a szervezet működésében, a gyógyszerek, testidegen anyagok „feldolgozásában” metabolizmusában, viszont ha szintje meghaladja a referencia tartományban elfogadott értéket, úgy közvetlen endotél-károsító hatása gondokhoz vezethet. (Az endotél az ereknek a vérrel közvetlenül érintkező legbelső sejtrétege, aminek a területe kisimítva futballpálya nagyságú és igen sok feladata van).

Vérrögöket okozhat

A tudósok szerint a magas homocisztein szint csaknem olyan nagy rizikófaktornak számít a kardiovaszkuláris és a thrombotikus megbetegedések terén, mint a dohányzás vagy a magas koleszterinszint. Fontos tudni, hogy a homocisztein lebomlásához szükség van megfelelő mennyiségű folsavra, B6 és B12 vitaminra és arra az enzimre (a teljes neve: metiltetrahirdofolsavreduktáz /MTHFR/), ami ezt végzi. Amennyiben ezen vitaminok valamilyen oknál fogva alacsony szintben vannak jelen, vagy az enzimnek van valamilyen defektusa van, úgy a homocisztein bomlása zavart szenved, ami jelentős sérüléseket eredményez az érfalban (ez vérrög-képződéshez vezethet) ráadásul a magas homocisztein szint véralvadási zavarokat és gyulladásos folyamatokat is indukál.

Mi okozhat emelkedett homocisztein szintet?

A probléma hátterében a homocisztein lebontásában szükséges enzimek defektusa áll. A folsav, a B6 és a B12 vitamin alacsony szintje lehet a helytelen táplálkozás következménye, de gyakran olyan betegségek is okozhatják, mint a gyomor-és bélrendszeri zavarok, vesebetegségek, reumatoid artritisz, illetve az MTHFR gén mutációja, mivel a gén által szabályozott enzim a folsav anyagcsere egy fontos mozgatóeleme.

Magas homocisztein szint esetén szükséges az MTHFR enzim polimorfizmusának genetikai vizsgálata

Az MTHFR mutáció az egyik leggyakoribb trombofília, mely mélyvénás trombózishoz, meddőséghez, vetéléshez, koraszüléshez is vezethet. A problémának létezik heterozigóta és homozigóta formája (attól függően, csak az egyik vagy mindkét szülőtől szerzett a zavar), és míg az előbbi csupán kisebb mértékű homocisztein szint-emelkedést eredményez, addig az utóbbi már jóval magasabbat, így az lényegesen veszélyesebb is. Éppen ezért fontos, hogy MTHFR mutáció – illetve annak gyanúja- esetén az illető győződjön meg homocisztein szintjéről is, ugyanis az igen fontos a további kezelés, a prevenció során. Érdekesség, hogy a heterozigóták előfordulási valószínűsége a népességben 20-30 % lehet, míg a homozigóta defektusok aránya 5-8%.

Fontos! Az MTHFR defektusosoknak teljesen tilos a dohányzás!

Egyedül vitaminpótlással elkerülhetőek a vérrögök?

Felvetődhet a kérdés, hogy vajon ha valakinek a kelleténél magasabb a homocisztein szintje, akkor táplálkozással, esetleg vitaminpótlással csökkenthető-e annak értéke, és ezáltal kivédhető az artériás/vénás trombózis? Érdemes tudni, hogy általában teljesen nem kerülhető el, mert számos egyéb un. komorbid, társ állapot is van. De egyáltalán nem baj, ha elegendő folsavat és B6 vitamint viszünk be a szervezetünkbe

„A magas homocisztein érték minden esetben trombózis-provokáló tényező, ezért külön gondot kell fordítani az életveszélyes vérrögök kialakulásának megelőzésére. Hogy kinek mi a legmegfelelőbb terápia, az minden esetben egyéni elbírálás függvénye, ugyanis ezt befolyásolja többek között az, milyen mértékben magasabb a homocisztein szintje, hogy volt-e az illetőnek korábban már trombózisa, dohányzik-e, milyen egyéb betegségei vannak, állnak-e fenn egyéb trombózis-provokáló faktorok (pl. várandósság, trombofília). Ezek ismeretében szükséges dönteni a továbbiakról: van, hogy elég a táplálkozásra való fokozottabb odafigyelés és az érintett vitaminok pótlása, ám ha ez kevésnek bizonyul, akkor gyógyszeres terápiára van szükség, melyek csökkentik mind az artériás, mind a vénás trombózis rizikóját”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Forrás: Trombózisközpont