Zöld ruhaipar – Környezetbarát szövetek 2012-08-09 Zöld Megosztás: Tweet Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a természet- és környezetvédelem, ami elérte a ruhaipart is – ami nagyobb jelentőségű, mint gondolnánk A világ összes kémiai vegyszerének több, mint húsz százalékát használják gyapottermesztés során! Arról már nem is beszélve, hogy egy póló előállítása során – a növénytermesztéstől kezdve – hány száz liter vizet használnak fel. Ennek megoldásaként mára több alternatíva létezik: ruhaszövetet ma már számtalan alapanyagból készítenek. Kender A legnépszerűbb megoldás a kender. Akár a hagyományos pamuttal keverve, akár önmagában. A kender gyorsan és sűrűn nő, ami annyira ellehetetleníti a gyomnövények helyzetét, hogy kémiai irtásra már egyáltalán nincs szükség. A kender egyébként sem igényes növény: az esővíz elegendő neki, és a kártevőkkel szemben is ellenálló. A kenderszálak hosszú életűek, így a belőlük készült szövetek rendkívül tartósak. Azonban van egy nagy hátulütője is, ami akadályozza az elterjedését: egyik fajtájából készül a marihuána és a hasis. Organikus pamut A hagyományos pamutot megpróbálták valami környezetbarátabbal helyettesíteni: organikus pamuttal. Termesztésekor egyáltalán nem használnak növényvédő szereket, és a szövet fehérítését is természetes anyagokkal oldják meg. Hosszas kísérletezés után néhány éve megalkották a színes pamutot. A gyapot természetesen zöld vagy barna, és állítólag az ebből készített ruhák nem hogy nem fakulnak, de színük még élénkebbé válik. Gyapjú A harmadik népszerű ruha alapanyag a gyapjú, mely környezetvédelmi szempontból ugyancsak kérdéseket vet fel. A tenyésztett állatok nyomorúságos körülmények között élnek, hiszen az elsődleges szempont a mennyiség és a hatékonyság. Vagyis minél több az állat, annál több a gyapjú, annál nagyobb a bevétel. Ráadásul a birkanyíráskor sem elsődleges szempont, hogy az állat ne sérüljön, így azok nem ritkán sebesen kerülnek ki az olló alól. És akkor itt még nem értek végig a pénzügyi dolgok: a gyapjút fehéríteni és festeni kell, melyek újabb kémiai szerekkel zajlanak – így ez a módszer sem állat-, sem környezetvédelmi szempontból nem előnyös. Bambusz Mostanában az egyik legnagyobb remény a bambusz, mely gyorsan növő, és számtalan módon felhasználható eszköz. Több, mint 5000-féleképpen hasznosítjuk: állványok, szörfdeszkák, üzem agyag, bútor készül belőlük. És szövet. Ruhaszövet. A belőle készült szövetek lágyak, jó nedvszívók, és jó hőszabályzók. A bambusz átereszti a levegőt, elnyeli a testszagot, antibakteriális, valamint készíthető belőle gombásodás elleni szövet. Különösen környezetbaráttá az teszi, hogy gyorsan újranő, és teljesen lebomlik. Tej Egy megdöbbentő ötlet is napvilágot látott a ruhaipar korszerűsítésével kapcsolatban: a tejből készült ruha, avagy a tejtextil. Az eljárás során tejsavófehérjéből szövik a selyemhez hasonló szövetet (előállítása azonban sokkal olcsóbb). Kényelmes a viselete és könnyű a mosása. A módszer kifejlesztője szerint a tejtextil előállítása teljesen környezetbarát, hiszen csak olyan tejet használnak fel, melyek az élelmiszeripar használhatatlannak ítél meg, és kidobnák. Az már csak ráadás, hogy a tejszövet nem igényel semmiféle gyomorirtót, vagy más vegyszer „termesztése” során. A nemzetközi állatvédő szervezet, a PETA szerint azonban „tejtextil épp annyira ökotudatos, akár egy Hummer terepjáró”. A nagyüzemi szarvasmarhatartás ugyanis nagymértékben terheli a környezetet. Műanyag Környezetvédelmi szempontból fontos, ám hétköznapi szemmel nézve nagyon elrugaszkodott gondolat, hogy műanyag palackokból készült szövet. A végeredmény könnyű, meleg és puha, vízálló és nem utolsó sorban igen tartós. A rengeteg felgyülemlett műanyag palack miatt mindenképpen megfontolandó megoldás. Szója és kukorica Utoljára pedig két élelmiszernövény, amiből ruhaszövet készül: a szója. A szóját tofuszerű masszává dolgozzák fel, majd az abból kivont fehérjét szállá sodorják és ruhát szőnek belőle. Növényi kasmírnak is nevezik, tapintása lágyabb, mint a pamuté. A szójatextil jó nedvszívó és hőtartó, antibakteriális, és idővel teljesen lebomlik. Háziasszonyoknak jelenthet nagy könnyebbséget, hogy nem gyűrődik, így nem kell vasalni, nem megy össze, nagyon gyorsan szárad és nehezen szakad. A másik alternatíva a kukorica: a kukoricában lévő keményítő és cukor kivonásával állítanak elő szövetet. Az új szövetfajtából elsősorban sportruházat készül. vid4u.init(480,360,’Yxu0FQQ9yi’,null,3); Forrás:
