Mi az a hiperszomnia?

A hiperszomnia az össz-alvásidő jelentős megnövekedését jelenti. Kóros aluszékonyság alatt az alvás teljes idejének legalább 25%-os növekedését értjük, amely legalább néhány napon át tart.

Hogyan alakul ki a hiperszomnia?

Kevésbé gyakori, mint az álmatlanság. Nem tekinthető kórosnak a több napos alváshiány, vagy nagy fizikai megterhelés után jelentkező hosszabb időtartamú alvás, hiszen ilyenkor ez teljesen normális reakció. A kóros aluszékonyság súlyos betegségek egyik figyelmeztető jele lehet.

Gondolnunk kell idegrendszeri kórképekre (mint pl. agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás vagy agytumor), szív- és tüdőbetegségekre, májelégtelenségre, valamint alvási apnoera, illetve pszichológiai betegségekre (pl. súlyos szorongás vagy depresszió).

A serdülőkorban jelentkező hiperszomnia esetén, narkolepszia gyanúja merül fel. Természetesen altatók túlzott használata is megnövelheti az alvásigényt. Kóros aluszékonyság miatt jelentkező beteg esetén a hangulatra, az alvás-ébrenlét ciklusra, és a gyógyszerszedésre kérdez rá az orvos.

A beteg kóros alvási szokásairól gyakran leginkább a hálótárs tud a legpontosabb információkkal szolgálni. Kórosnak tekinthető a horkolás hosszú légzésszünetekkel (obstruktív alvási apnoe jele lehet), a fogcsikorgatás, a rugdalózás és az alvajárás.

A szív-, a tüdő- és a májfunkció ellenőrzése is része az orvosi vizsgálatnak. Szükségessé válhat az ideggyógyászati vizsgálat is, ami memóriazavarra vagy más idegrendszeri kórképre deríthet fényt. Amennyiben ez utóbbira van gyanú, komputertomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia (MR) vizsgálatot végeznek, és a beteget neurológus szakorvoshoz irányítják.

Forrás: Jóalvásközpont