Ilyen a zsenik időbeosztása

Mi tesz egy zsenit zsenivé? RJ Andrews divattervező egyik projektje szerint a tökéletes időbeosztás.

Andrews ugyanis Mason Curray könyve, a Daily Rituals: How Artists Work (Napi rutin: Hogyan dolgoznak a nagyok) alapján, kördiagramok segítségével vázolta fel, hogyan nézett ki a tudomány, az irodalom, és a zene híres képviselőinek egy napja. Az eredmény nagyon meglepő lett!

Egy kis segítség az ábrák megértéséhez:

Mivel Andrews diagramjai egy-egy napot szimbolizálnak, 24 részből állnak, a részek pedig egy-egy órát jelképeznek.

Az adott személy tevékenységeit eltérő színek jelzik: a zöld, a világoskék, a világoszöld és a lila a munkát, feladatokat, pénzkeresést, a fehér az alvást, a narancssárga az evést és a szociális kapcsolatokat, társadalmi életet ábrázolja

Gustave Flaubert (1821-1880)

A francia író, Gustave Flaubert a lélektani regény legnagyobb mestere volt: ha művein dolgozott, a kördiagramban ábrázolt napirendjéhez igazodott. Rendszerint tízkor kelt fel, és miközben egy pohár hűs vizet kortyolgatott, elolvasta a leveleit és a friss újságot. Pipára gyújtott, beszélgetett az édesanyjával, majd vett egy forró fürdőt.

Délben finom, könnyen emészthető ételt evett, egy kis hideg csokoládé kíséretében. Hosszú séta következett, majd tanítás és öt óra hossza olvasás. Az író hét órakor megvacsorázott, édesanyjával csevegett, és csak ezután, fél tízkor kezdett neki az írásnak. Öt és fél órán keresztül, hajnali háromig dolgozott kitartóan.

Ludwig van Beethoven (1770-1827)

A német zeneszerző, Beethoven nagyjából öt évig, 1822-1827-ig élt a következő időbeosztás szerint. Reggel hatkor egy jó erős kávéval kezdte a napját, mert úgy gondolta, a keserű folyadék kiváló hatással van a testére. Különös rigolyáinak egyike volt, hogy minden reggel megszámolta, hány szem kávébabból készítik az italt – szerinte ugyanis egy csészébe pontosan hatvan szem szükséges. Fél hétkor már dolgozott: komponált egészen fél háromig.

Ezután evett és borozott, majd hosszú sétára indult, ahová mindig magával vitt egy füzetet és néhány tollat – hátha fel kell jegyeznie egy-egy ötletet. A „testmozgás” közben betért egy kocsmába is, ahol elolvasta a friss újságot. Otthon kiadós vacsora várta, amit a zeneszerző egy pohár sörrel és egy szivarral koronázott meg. Fél tizenegykor bújt ágyba.

Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791)

Az osztrák klasszicista zeneszerző, Mozart pontban hatkor ébredt, majd – valamilyen rejtélyes oknál fogva – egy órán keresztül öltözött. Kilencig komponált, aztán óraadással folytatta a napját. A következő négy óra ebéddel, társalgással, vendégséggel telt el. Este újra a zongora mögé ült, komponált vagy koncertezett. Kilenckor „került sorra” a felesége, Constanze, de a romantikus pillanatok csak tizenegyig tartottak, hiszen akkor Mozart újra a munkájába temetkezett. Általában hajnal egy körül feküdt le.

Thomas Mann (1875-1955)

A 20. század német nyelvű irodalmának egyik legjelentősebb alakja, Thomas Mann tudta, hogyan kell jól elindítani a napot: kávéval és egy kellemes fürdővel. Délig írt, és cigarettázott, ebéd után pedig rágyújtott egy szivarra. Ötig olvasott, pihent, majd családi beszélgetés következett egy-egy csésze finom tea társaságában. Mann nem sokkal később már a friss levegőn volt, de fél nyolctól otthon, vendégei körében lazított. Mozgalmas napját gramofonlemezei és könyvei társaságában, éjfélkor zárta.

Forrás: https://napidoktor.hu/index