Hangulati zavarok: lássuk és kezeltessük őket!

Amennyiben komoly hangulatingadozásaink vannak, s ez már hosszabb ideje tart, felmerülhet bennünk, nincs-e valamilyen hangulati zavarunk. Ha úgy érezzük, érzéseink, közérzetünk egyszerűen „kicsúsznak” irányításunk alól, lehetséges, hogy valamilyen rendellenességtől szenvedünk.

Mindenkivel előfordulhatott már, hogy egy rövidebb ideig furcsának, befelé fordulónak, frusztráltnak érezte magát, de ez az időszak elmúlt. A hangulati zavarok esetében a probléma nem csak egy időszakot ölel fel – hanem szinte állandó. Az illető úgy érzi, nem tudja kontrollálni érzelmeit, hangulatait. Azok kicsúsznak az irányítása alól.

Többféle hangulati zavar létezik, s ezek mindegyikére van ma már kezelési lehetőség.

Melyek ezek?

1.Bipoláris zavar

Ez a betegség extrém hangulatváltásokat okoz, a depressziótól a felfokozott érzelmekig, amit mániának nevezünk. Amikor érzelmileg „magasan” van az ember, sok az energiája, gyorsan jönnek az ötletek, gondolatok, szokatlanul beszédes. Sok dolgot megcsinál, de kiszámíthatatlan, egészségtelen tettekre is ragadtathatja magát. Ezek a hangulati magaslatok évente pár alkalommal ugyanúgy jöhetnek, mint hetente néhányszor.

Kezelés: a bipoláris zavarral pszichiáterhez kell fordulni – gyógyszerrel és pszichológiai segítséggel, beszédterápiával segíteni lehet a problémákon, megkönnyíthetők a munkahelyi és a családban tapasztalható nehézségek, melyeket a betegség okoz. Antidepresszánsokkal, antipszichotikumokkal, szorongást csökkentő gyógyszerekkel és hangulat stabilizálókkal szokás kezelni e hangulati zavart. Súlyos esetekben elektrokonvulzív terápiával – ilyenkor szabályozott áramot juttatnak az agyba -, ez is segíthet egyes embereknek.

2.Súlyos depressziós rendellenesség

A klinikai depresszióként is említett betegség több, mint hogy szomorú időszakaink vannak. E hangulati zavar esetén extrém szomorúság tapasztalható, hosszú időn keresztül, s mindig visszatér. A beteg gyorsan mérges lesz, frusztrálttá válik, elveszíti érdeklődését dolgok iránt, melyeket korábban élvezett. A kis feladatokat is megterhelésnek éli meg, üresnek, reménytelennek érez mindent, fáradt és zavarodott. Alvásproblémákkal küzdhet. Egyes depressziósoknak ugyanolyan tüneteik lehetnek, mint a mániás depresszióval küzdőknek, ám nem olyan gyakran, hogy ezt bipoláris zavarnak lehessen nevezni.

Kezelés: a mentális egészségügyi szakemberrel, azaz terapeutával való beszélgetés nagyon fontos. A pszichoterápiás kezelés során vagy szemtől-szemben beszélhet a terapeutával, vagy csoportban, ahol hozzá hasonló betegséggel küzdők ülnek. Gyógyszert szintén kaphat a páciens, hogy segítsenek hangulati zavarán, különösen, ha tünetei súlyosak.

3.Tartós depressziós rendellenesség (Persistent Depressive Disorder – PDD)

A súlyos depresszív zavar egyik formája, amelynek tünetei legalább 2 éve tartanak. Két különböző depressziótípus keveredik benne, a disztimikus rendellenesség és a krónikus súlyos depresszió.

Kezelés: a PDD hangulati zavar esetében is a beszélgetős terápia segíthet – kognitív viselkedés terápiával együtt a beteg sokat megtudhat állapotáról, s megértheti, megváltoztathatja gondolatait, viselkedését. A reflekció, a meditáció, a naplóírás is a módszerek közé tartozik. Gyógyszer szintén alkalmazható a PDD esetén.

4.Szezonális érzelmi rendellenesség

Hasonló a súlyos depresszív zavarhoz, ám a tünetek úgy érkeznek, ahogyan az évszakok: az év ugyanazon időszakában kezdődnek és végződnek. Ősszel kezdődhet, s csak tavaszra ér véget. Más depressziókkal egyetemben a kevés energia, a szomorúság és szorongás, az alvászavar jellemzi.

Kezelés: beszélgetős terápia és antidepresszánsok segíthetnek, de a fényterápia is jól jöhet. Ez utóbbi hasonló a természetes kinti fényhez, amelynek nélkülözése megviseli a pácienst.

5.Premenstruációs Diszforikus Rendellenesség (PMDD)

Olyan, mint a premenstruációs szindróma, csak rosszabb. E hangulati zavar esetén a páciens szomorúságot, szorongást, ingerlékenységet érez, extrém hangulatváltásai vannak 7-10 nappal a menstruációja előtt. Az orvosok máig nem tudják, miért érint ez bizonyos nőket, de köze lehet a depresszióhoz és a szorongáshoz. Csupán orvos tudja megmondani egyébként, hogy biztosan PMDD-ben szenvedünk-e.

Kezelés: a testmozgás, a koffein és az alkohol hanyagolása, valamint az egészséges étrend segítséget jelenthet. A B6-vitamin kiegészítő, a magnéziumpótlás szintén, de fontos először orvosunkkal beszélni. Súlyos esetekben a doktor antidepresszánsot adhat, melyet minden alkalommal az ovuláció és a menstruáció kezdete közötti időszakban kell szedni.

6.Betegség miatt kialakuló depresszió

Ez a hangulati zavar, vagy a tünetei, gyakran kapcsolódnak súlyos egészségügyi problémákhoz, melyek érinthetik a közérzetet. Ilyen a pajzsmirigy-betegség, bizonyos fertőzések, s olyan agyi állapotok, mint a Huntington- vagy a Parkinson-kór.

Kezelés: ilyen esetekben elsősorban az okozó betegséget kell kezelni, de a páciensnek szüksége lehet beszélgetős terápiára vagy gyógyszerre is, depressziója miatt.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php