Mit jelent az aluszékonyság? Nem fáradtság, egészen másról van szó

Az aluszékonyság tünete, amikor valaki nehezen marad ébren vagy éber, vagy napközben fokozottan vágyik az alvásra.

Az álmosság érzése erősebb lehet, ha valaki ülőmunkát végez, például vezetés közben vagy a munkahelyén ülve. Bár normális, hogy időnként álmosnak érezzük magunkat, ha keveset alszunk, aluszékonyságnak számít, ha ez legalább három hónapon keresztül szinte minden nap előfordul.

Az álmosságot könnyű összekeverni a fáradtsággal, mivel mindkét állapotot az energiahiány jellemzi, és hasonló körülmények között, például hosszú ideig tartó ébrenlét esetén jelentkezhet. A fő különbség az, hogy a fáradtságban szenvedők annak ellenére sem tudnak elaludni, hogy fáradtnak és lomhának érzik magukat. Az is lehetséges, hogy a fáradtság és az álmosság egyszerre jelentkezik.

Foto:123rf.com

Tünetek
Az alvás fontos szerepet játszik a memória megszilárdításában, az immunrendszer helyreállításában és más létfontosságú folyamatokban. Ennek következtében a minőségi alvás hiánya számos olyan tünetet eredményezhet, amelyeket nem feltétlenül kapcsolunk azonnal az alváshoz.

Mit jelent az alvási deficit?

Még ha tudatosan nem is érzi valaki magát álmosnak, akkor is aluszékonyságtól szenvedhet, ha az alábbiak bármelyikét tapasztalja:

  • Nehézségek az éberség megőrzésében
  • Ingerültség érzése
  • Memóriaproblémák
  • Fókuszálási nehézségek
  • Nehézségek az új fogalmak, szavak megjegyzésében
  • Döntési nehézségek
  • Lassabb reakcióidő
  • Kockázatvállaló viselkedés

Az aluszékonyság következményei
Az álmosságnak széleskörű hatásai lehetnek az egészségre és a mindennapi életre. Az aluszékonyság következményei a következők:

  • A gépjármű- és munkahelyi balesetek megnövekedett kockázata
  • Csökkenő munkateljesítmény vagy tanulmányi teljesítmény
  • Rosszabb életminőség
  • Hangulat- és érzelemszabályozási problémák
  • Társas és kapcsolati problémák

Az aluszékonyság különösen veszélyes lehet a fiatal felnőttek, a műszakban dolgozók, az egészségügyi dolgozók valamint a sokat vezetők számára. A hosszú távú alváshiány összefüggésbe hozható a cukorbetegség, az elhízás, a szívbetegség és más krónikus betegségek kialakulásának nagyobb esélyével. A gyermekek nappali álmossága befolyásolhatja a fejlődést, míg az idősebb felnőtteknél a nappali álmosság növeli az esések kockázatát, és kockázati tényezője lehet a kognitív károsodásnak, a memóriavesztésnek és a korábbi halálozásnak.

Fotó: 123rf.com

Az aluszékonyság okai
Az aluszékonyságnak számos lehetséges oka lehet. Az egyik leggyakoribb ok a krónikus alváshiány, akár a hosszú munkaidő,  vagy a rendszertelen munkarend, az álmatlanság vagy más okok miatt.

Az aluszékonyságot okozhatja a szakaszos, vagy más módon rossz minőségű alvás is. Az éjszakai többszöri felkelés mosdóhasználat céljából például megzavarja az alvási szakaszok természetes lefolyását, és csökkentheti a pihentető lassú hullámú alvás arányát. A dohányzás, az elégtelen testmozgás és más életmódbeli szokások szintén befolyásolhatják az alvás minőségét és nappali álmosságot okozhatnak.

Sok, aluszékonyságot tapasztaló embernek látszólag nincs problémája az elegendő alvással. Ezekben az esetekben az álmosság mögöttes egészségügyi állapot vagy alvászavar jele lehet.

beteg, láz, alvás

Fotó: 123rf.com

Alvás-ébrenlét zavarok
Az olyan alvászavarok, mint az obstruktív alvási apnoe, a nyugtalan láb szindróma és a periodikus végtagmozgások rendellenességei köztudottan szakaszos alvást okoznak. Ezek az állapotok olyan mikro-ébredéseket okozhatnak, amelyek megzavarják az alvás menetét, bár a betegek nem biztos, hogy tudatában vannak ezeknek a rendellenességeknek, amíg fel nem keresnek egy alvásszakértőt.

Más alvás-ébrenlét zavarok közvetlenebbül hatnak az alvási ciklust szabályozó neurológiai mechanizmusokra. Az olyan állapotok, mint a narkolepszia és az idiopátiás hipersomnia feltehetően befolyásolják az ébrenlét elősegítéséért felelős hormonokat, ami napközbeni álmosságot okoz.

Hasonlóképpen, a cirkadián ritmuszavarban szenvedő embereknél a belső testórájuk és az ébrenléti idők közötti kapcsolat megszakad. A kapcsolat megszakadása pedig alvás idején álmatlanságot és ébrenlét közbeni túlzott álmosságot is okozhat.

ásít, álmos, tanul

Fotó: 123rf.com

Egyéb egészségügyi állapotok
A krónikus egészségügyi állapotok és mentális zavarok gyakran járnak együtt aluszékonysággal. Gyakori bűnösök többek között a depresszió, a szorongás, a skizofrénia, a lupusz, a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex, a rák, a krónikus fájdalom, az elhízás és a pajzsmirigy alulműködés.

Az egészségügyi állapotok és az alvásproblémák gyakran kétirányú hatással vannak egymásra. A nem megfelelő alvás akadályozhatja a felépülést, és előre jelezheti az olyan egészségügyi problémák, mint a Parkinson-kór diagnózisát is, amelyek a későbbiekben jelentkeznek. Újabb kutatások arra utalnak, hogy a nappali álmosságra való hajlamnak akár genetikai összetevője is lehet. Az egészségügyi állapotok kezelésére használt gyógyszerek mellékhatásként szintén okozhatnak nappali álmosságot, akárcsak az  alkohol vagy a kábítószerek.

Alvás párna nélkül – Most jó, vagy rossz ötlet?

Forrás: