Mik okozzák az alvajárást?

Előfordult már, hogy az ágyadban aludtál el, és a nappali kanapéján ébredtél fel? Vagy talán ébredtél már úgy, hogy titokzatos ételdarabok voltak a pizsamádon, és nem emlékeztél az éjféli nassolásra?

Ha igen, akkor lehet, hogy te is egyike vagy azoknak, akik életük során legalább egyszer már alvajártak.

Bár az alvajárás gyakorisága jelentősen magasabb a gyermekek körében, a felnőttek körülbelül 1,5 százaléka (Trusted Source felmérés) felnőttkorban is átélt már alvajáró epizódot.

Az alvajárást vagy más néven szomnambulizmust okozhatják gyógyszerek, genetika és bizonyos betegségek is, amelyek megzavarják az alvást.

Íme, amit tudunk arról, hogy egyesek miért alva járnak.

Mi is pontosan az alvajárás?

Az alvajárás olyan alvászavar, amely a nem gyors szemmozgásos (NREM) alvás legmélyebb szakaszában jelentkezik. Leggyakrabban az elalvást követő 1-2 órán belül jelentkezik.

Az alvajárás epizódja során a delikvens felülhet, járkálhat, és akár hétköznapi tevékenységeket is végezhet – mindezt alvás közben. A szemei nyitva vannak, de valójában még mindig mély alvási állapotban van.

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság az alvajárást nem tekinti rendellenességnek, kivéve, ha túl gyakran fordul elő ahhoz, hogy szorongást okozzon, és zavarja a napközbeni cselekvőképességet.

Az alváskutatók mára már számos olyan egészségügyi állapotot, tevékenységet és anyagot azonosítottak, amelyekről ismert, hogy alvajárási epizódokat váltanak ki.

Az is lehetséges, hogy valaki egyszerűen csak örökölte az alvajárásra való hajlamát. Az alvajárás néha családon belül is előfordul.

Foto:pixabay.com

Stressz
A stressz és a szorongás köztudottan zavarja a nyugodt alvást. Egyes alváskutatók szerint a nappali stressz is hozzájárulhat a szomnambulizmushoz.

Egy tanulmány, amit 193 beteg bevonásával  végeztek, arra az eredményre jutott, hogy az alvajárási epizódok egyik fő kiváltó oka a napközben átélt stresszes események voltak.

Ha szeretné csökkenteni a napi stressz-szintjét, hogy éjjel pihenni tudjon, akkor érdemes kipróbálnia a stresszcsökkentő technikákat, például az alábbiakat:

• rendszeres testmozgás
• korlátozza a koffeint
• végezzen légzőgyakorlatokat
• próbálja ki a jógát

Alváshiány
Azok az emberek, akik nem alszanak eleget, jobban ki vannak téve az alvajárásnak. A kutatók olyan emberek MRI-agyvizsgálatát tanulmányozták, akiknél már előfordult alvajárás, és azt találták, hogy az alváshiány megnövelte az alvajáró epizódok számát.

Foto:123rf.com

Migrén
Ha krónikus migrénben szenved, akkor hajlamosabb lehet az alvajárásra.

2015-ben egy alváskutatókból álló csoport 100 olyan beteget kérdezett meg, akik rendszeresen alvajárnak, és szoros összefüggést találtak az alvajárás és az élethosszig tartó fejfájás, különösen a migrén között.

Láz
Az alvajárás összefüggésbe hozható a lázat okozó betegségekkel is, különösen gyermekeknél. A láz gyakran okozhat éjszakai rémálmokat, amelyek olyan alvászavarok, amelyek során előfordulhat, hogy sikít, a karját csapkodja, vagy megpróbál elmenekülni az álmában észlelt félelmetes dolgok elől.

Foto:123rf.com

Légzési zavarok
Az obstruktív alvási apnoe olyan légzési rendellenesség, amely miatt alvás közben rövid időre leáll a légzés. Ez több mint egyszerű horkolás. A súlyos alvási apnoe többek között nappali fáradtsághoz, magas vérnyomáshoz, stroke-hoz és szívbetegségekhez vezethet. Ha valaki súlyos obstruktív alvási apnoéban szenved, nagyobb a valószínűsége az alvajárásnak, mint az enyhe alvási apnoéban szenvedőknél.

Asztma

Az asztmás gyermekek körében is beszámoltak alvajárásról. Az asztma alváshiányhoz vezethet, és a van olyan asztma gyógyszer is, amely (Montelukast)  egyes gyermekeknél alvajárást váltott ki.

fotó:flickr.com

Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD)
Ha Ön GERD-ben szenved, a gyomor tartalma visszajuthat a nyelőcsövén keresztül, kellemetlen égő érzést okozva. Sok embernél a tünetek éjszaka rosszabbak. A GERD-ben és más gyomorpanaszokban szenvedő emberek hajlamosabbak többféle alvászavarra, beleértve az alvajárást is. Mivel a GERD zavarja az alvást, hosszú távú kimerültséget okozhat, ami szintén érzékenyebbé tesz az alvajáró epizódokra.

Parkinson-kór
A Parkinson-kór egy idegrendszeri betegség, amely befolyásolja a szervezet mozgási képességét. A betegség előrehaladtával az agytörzs mozgást irányító részeit, valamint az alvást irányító agyrészeket is érintheti. Normális esetben, amikor REM-álomban álmodik, az agya átmenetileg megbénít néhány izmot, hogy megakadályozza a mozgást, nehogy az alvás során tegyünk magunkban vagy másokban.

Egyes tanulmányok szerint a Parkinson-kór megakadályozhatja, hogy ez az alvásbénulás teljesen megtörténjen. Ez viszont alvajáráshoz és más alvászavarokhoz vezethet.

Hogyan alakítsuk át a hálószobánkat a jó alvás szentélyévé?

Nyugtalan láb szindróma
Az alváskutatók között vita van arról, hogy a nyugtalan láb szindróma (RLS) okoz-e alvajárást.

Egyes tanulmányok szerint az RLS-ben szenvedő emberek nem hajlamosabbak alvajárásra, mint más emberek. Más tanulmányok viszont az alvajárás és a nyugtalan láb szindróma kezelésére használt gyógyszerek közötti kapcsolatot mutatták ki.

Bizonyos gyógyszerek
Egyes altatószerek alvajárást okoztak az embereknél, beleértve az alvásindukáló zolpidem nevű gyógyszert, amelyet Ambien és Edluar néven is árulnak.

Más gyógyszerek, amelyek az alvajáráshoz kapcsolódnak:

• a narkolepszia kezelésére használt nátriumoxibát
• benzodiazepin receptor agonisták
• antidepresszánsok
• pszichiátriai rendellenességek kezelésére használt antipszichotikumok
• szívbetegségek és szorongás kezelésére használt béta-blokkolók

Mikor fontos orvoshoz fordulni az alvajárással?

A legtöbb gyermek tinédzserkorára kinövi az alvajárást, anélkül, hogy kezelésre szorulna. Ha azonban az alvajárás csak felnőttkorban kezdődött, érdemes beszélni egy alvásszakértővel, hogy kizárja az alvajárást kiváltó alapbetegségeket.

Forrás: Napidoktor.hu