Pajzsmirigybetegség és lisztérzékenység - Kéz a kézben a két betegség?

A két betegség gyakran együtt is jelentkezik. Mégis, milyen esetben indokolt a pajzsmirigybetegség diagnózisát követően a cöliákia vizsgálatát is elvégezni?

Mit értünk lisztérzékenység alatt?

A búza és glutén fogyasztásával kapcsolatba hozható betegségeknek több típusa is létezik, ezek a köztudatban gyakran összemosódnak. Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy lisztérzékenység alatt a régóta ismert cöliákiát értjük, melyet – nevével ellentétben – valójában nem a liszt okoz, hanem bizonyos gabonákban (búza, árpa, rozs) megtalálható glutén egyik fehérje alkotója. Ez a fehérje a búzában a gliadin, az árpában a hordein és a rozsban a secalin. A cöliákia egy autoimmun betegség, amely a vékonybélbolyhok pusztulásával felszívódási zavarhoz vezet.

Az autoimmun betegségek gyakran társulnak

Az autoimmun betegségeknek több típusát ismerjük, ide soroljuk az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegséget is. Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek tekinti és támadásba lép ellenük. Ennek következtében az adott szerv – jelen esetben a pajzsmirigy – működése nem lesz megfelelő és idővel megjelennek a betegség tünetei. Az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegségeknek két típusát ismerjük, az egyik a Graves-Basedow kór, mely a pajzsmirigy túlműködését – fogyás, idegesség, nyugtalanság, hasmenés – okozza. A másik a Hashimoto thyreoditis, melyre az alulműködést jelző tünetek hívhatják fel a figyelmet: hízás, fáradtság, hajhullás és menstruációs zavarok jelentkezhetnek.

Milyen tünetekből ismerhetjük fel a cöliákiát?

A lisztérzékenység okozhat fogyást és hízást, egyéntől függően hasmenést és székrekedést is. A betegség rendszerint csak hosszabb idő után kerül felismerésre, a rossz felszívódás miatt az érintetteknél vashiányos vérszegénység és menstruációs zavarok, meddőség és vetélések is kialakulhatnak ez idő alatt.

A lisztérzékenyek körében magasabb a pajzsmirigybetegség rizikója

“Az autoimmun betegségekre általánosságban jellemző, hogy más autoimmun betegségekkel társulnak, az autoimmun pajzsmirigy betegek körében gyakori az autoimmun eredetű lisztérzékenység előfordulása. Ennek a fordítottja is igaz, vagyis a lisztérzékenyek mintegy 10 százalékának van autoimmun pajzsmirigy betegsége, az átlag populációhoz képest 4,4-szer nagyobb esélyük van Hashimoto thyreoiditis kialakulására és 2,9-szer nagyobb a rizikójuk Graves-Basedow kórra“ – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Az autoimmun pajzsmirigy betegek lehetnek lisztérzékenyek is, illetve lisztérzékenyek egyben Hashimoto vagy Graves-Basedow betegek.

Kell-e szűrni a pajzsmirigy betegeket?

Diagnosztizált autoimmun pajzsmirigybetegség esetén érdemes vizsgálni, hogy társul-e hozzá lisztérzékenység. Ez egy vérvizsgálattal eldönthető, melynek során a lisztérzékenységre jellemző antitestek meglétét vizsgáljuk.