Erre figyelj, ha kihagyod az étrendedből a tejterméket!

A tejtermékmentes diéta kapcsán gyakran felmerülő kérdésekre ad választ Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusa.

Milyen összetevőkre figyeljünk?

Tejmentes diétában olyan élelmiszer, étel fogyasztható, melynek összetevői közt, az alábbiak közül egyik sem szerepel: tejcukor (laktóz), tej, tejpor, tejszín, tejföl, krémföl, vaj, joghurt, kefir, túró, sajt, túró, író, tejsavó, tejsavópor, tejsavófehérje, citopánpor, tejes margarin, tejsavó alapú édesítőszer (laktit – E966), kazein, kazeinát, laktalbumin, laktoferrin, laktoszérum, laktobiumot, laktoglobulin, tej- és zsírsavak glicerin és propilénglikolészterei (E478), zsírsavak mono- és digliceridjeinek tejsavészterei (E472).

Az érintetteknél nemcsak a tehén-, hanem többek között a juh-, kecske-, bivalytej is kerülendő!

Mikor kerülendő a tejsav?

“Míg a tejsavó esetében egyértelmű az állati eredet, addig a tejsav könnyen félreértésre ad okot. A diétázók inkább kerülik a tejsavat tartalmazó élelmiszereket, ám erre nem minden esetben van szükség” – magyarázza Szarka Dorottya. – „Valóban nem a tejsav allergizál, mert kémiailag tényleg nincs köze a tejhez – csak a nevében van “tej”. Viszont az élelmiszeripar a tejsav előállításához felhasználhat tejet, tejterméket. Ugyanis ha nem szintetikusan állítják elő, hanem bioszintézis során keletkezik tejsav, akkor tápanyagként a glükóz, keményítő mellett a laktóz, tejsavó, kazein is felhasználható. Tehát a fogyasztását csak abban az esetben kell mellőzni, ha a tejsav allergénként – vastagon szedett, nagy betűvel írott vagy aláhúzott – ki van emelve a termék csomagolásán. Ha nincs kiemelve, akkor növényi származék és tejmentes diétában is fogyasztható.”

Melyik növényi tejhelyettesítő mire jó?

Az egyes növényi tejpótlók felhasználása részben szubjektív – kinek melyik ízlik leginkább -, másrészt van néhány objektív szempont, ami alapján érdemes mérlegelni a választást. A kókusz-, mandula-, zab-, rizs-, és szójatejet összehasonlítva, ha a fehérjepótlás az elsődleges célunk, akkor egyértelműen az utóbbit érdemes választanunk. A szójatej fehérjetartalma 2-4g/100ml. Rostokat azonban egyedül a zabtej tartalmaz, ha pedig habos kávéra vágyunk, akkor szója vagy mandulatejet használjunk, ezek habosíthatóak. Főzelékekhez, tejszínes ételekhez a rizs-, és zabtej, turmixokhoz, smoothie-hoz a rizstejen kívül bármelyik ajánlható. Fontos szempont lehet még a választásnál, hogy a rizs- és a zabtej kalória és szénhidráttartalma a legmagasabb.

Kalciumpótlás természetesen

Az állati eredetű tejtermékek elhagyásával a napi kalciumszükséglet egy része fedezhető a kalciummal dúsított növényi „tejitalok” fogyasztásával, ám emellett az étkezést is célszerű úgy összeállítani, hogy elkerüljük a hiányállapot kialakulását. A kalcium ráadásul nemcsak a csontok egészségéért felel, de fontos szerepet kap az izom-összehúzódások során és a vérnyomás szabályozásában is.  

A napi kalciumszükséglet életkoronként eltérő: gyerekeknél 600-800 mg, tinédzsereknél 800-1300 mg, felnőtteknél 1000 mg, várandós, szoptatós anyák, váltózókor után nők és 70 év feletti férfiak esetében 1200-1300 mg. Pótlásáról az alábbi kalciumban gazdag élelmiszerek fogyasztásával gondoskodhatunk: amaránt, mák, brokkoli, csicseriborsó, szardínia, aszalványok, petrezselyemzöld, narancs, magas kalciumtartalmú (literenként meghaladja a 150 mg-ot) ásványvíz és tojássárgája.

Mire fontos ügyelni a házi joghurt készítésnél?

A tejhez és sajthoz hasonlóan joghurt is készíthető növényi alapanyagokból. A növényi tejhez probiotikum kapszulát adva érhető el a joghurt állaga, ám fontos arra figyelni, hogy milyen kapszulát használunk. Egyes gyártók ugyanis a tejsav baktériumokat tejet tartalmazó táptalajon szaporítják, így tejfehérje-allergiások mindig alaposan ellenőrizzék, tejmentes-e a probiotikumot tartalmazó étrend-kiegészítő!

Forrás: https://napidoktor.hu/index