Monspart Sarolta: Járj az életért! 2009-12-10 Sztáregészség Megosztás: Tweet Monspart Sarolta nem fut el a baj elől, hanem maga mögött hagyja. 1978-ban egy egész ország aggódott érte. Futás közben megcsípte egy kullancs, ráadásul abból a fajtából, amit a legjobb indulattal sem lehet barátságosnak nevezni. Sikereit, világbajnokságát nem tudta elvenni tőle az alattomos kis állat, de a ráváró jövendő karrierjét igen. Sarolta korábban elvégzett vagy három egyetemet, benne van legalább két tucat szervezetben, beszél három idegen nyelvet, kapott 16 kitüntetést, publikált könyvtől kezdve naplóig sok mindent, szóval életét azóta is a futás határozza meg. Abba a fertőzésbe egyrészt bele is lehetett volna halni. Másrészt, agyvelőgyulladást is okozhatott volna, olyant, melytől ?elbutul? az ember. Nekem a gerincemben haltak meg az idegek, azok, amelyek a jobb lábnak adják a parancsot a járásra. Gyakorlatilag most is sánta vagyok. Pedig átvették a szomszédos idegek a szerepet, de nem tökéletesen. Tíz évembe került, míg elfogadtam, hogy egy volt világbajnoknak sántán is le lehet jönnie a lépcsőn.Jelenleg is dolgozom, az Országos Egészségfejlesztési Intézetben az Életmód Osztály vezetője vagyok. A programokat az egészség oldaláról közelítjük meg, tessék szíveskedni kevesebbet enni, többet mozogni. Tulajdonképpen ugyanazt mondjuk, mint az orvosok. Mindenkihez szólunk: egyrészt a nőkhöz, másrészt a nyugdíjasokhoz, harmadrészt az ifjúsághoz. "Közösen- könnyebben" szlogennel. Ezen kívül még több fórumon hirdetjük a szabadlevegős testmozgás fontosságát. Margitszigeti foglalkozásainkat álló gimnasztikával kezdjük, majd különféle csoportokban szétszéledve elindulunk. Jó reklám, hogy ott van köztük egy sánta öregasszony, (én), aki velük együtt veszi a kanyarokat! Ilyenkor a sziget megkerülése a legnagyobb táv, 5 kilométer, de van, akinek elegendő a fele. Csinálni kell, és azt ajánlom mindenkinek, hogy: Járjon, az életéért?! Forrás:
