Azt bántjuk, akit szeretünk? 2009-12-17 Kívül-belül Megosztás: Tweet Különböző módon bánunk el a nyomással, a problémákkal, de legtöbbször levezetjük másokon; legtöbbször a hozzánk legközelebb állókon. Stressz, feszültség, szakítás, családi problémák: minden ember számára ismerősen csengő fogalmak ezek, amik túl nagy részét képezik mindennapjainknak. Gyakran előfordul, hogy fáradtnak, ingerültnek, levertnek érezzük magunkat. Ilyenkor általában a kialvatlanságban, a lehangoló időjárásban keressük a probléma okát, és mindig akad egy aktuális céltábla, akin levezetjük a belső feszültségünket, ha úgy tetszik, mérgezett lelkiismeretünk lándzsáját döfjük belé. Nagyon sok barátságban, illetve párkapcsolatban, baráti viszonyban válik egy idő után krónikus problémává, hogy az egyik fél egyre inkább ,,lelki szemetesládának" kezdi használni a másikat. Egy-egy stresszes nap, vagy megoldásra váró dolog gyakran hatalmas súlyként nehezedik az ember vállára, és csak a megoldás körül forognak a gondolataink. Ilyenkor szokott a legkönnyebben előfordulni, hogy azt bántjuk meg legjobban, aki szeret, meghallgat, és mindig támogat minket. A probléma ott kezdődik, hogy az emberek többsége nehezen beszél a gondjairól. Atrocitás éri őket, melynek hatására bebújnak a csigaházukba, magukban mérgelődnek, és ennek hatására egyre nagyobb és nagyobb feszültség generálódik bennük. Még inkább hallgatásba burkolóznak ,,megoldom magam, mert senkit nem akarok terhelni a problémáimmal" címszóval. Ez mind szép, és nemes dolog, hogy meg akarják kímélni a környezetüket, de nem az az általános tendencia, hogy egy észrevétlen problémamegoldó-hadművelet végrehajtásával minden a helyére kerül. A helyzet inkább az, hogy a hosszan tartó morgolódást a szerető család és a barátok nem nézik sokáig szó nélkül. A segítségnyújtásra, támogatásra tett kísérletek eredménye pedig nem más, mint egy jó nagy tüske a süni bundájából, mert ,,nincs szükségem a segítségedre", vagy épp egy teljesen hétköznapi szituációban vezetik le a feszültséget egy olyan emberen, aki a legkevésbé sem számít rá, felnagyítva ezzel az éppen aktuális, olykor jelentéktelen vitát. Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy nem ez a megfelelő módja a feszültség levezetésének. Amikor úgy érezzük, hogy mindenből elegünk van, és legszívesebben kiszaladnánk a világból, a legjobb, amit tehetünk, ha beleugrunk a tréningruhánkba, és elmegyünk futni, vagy a legközelebbi konditerembe. A bokszzsák sokkal alkalmasabb a negatív energiák levezetésére, mint a szeretteink. Ne szavakkal gyilkoljuk a hozzánk közel állókat, hanem mozgással, friss levegővel kezeljük bánatunkat! Forrás:
