A szennyvíz felhasználás 2010-10-15 Zöld Megosztás: Tweet A ?civilizált? világ azért rohan a pusztulása felé, mert a képződött hulladékok jelentős részét nem tudja hasznosítani. A végtelen leegyszerűsítés, a problémák eltakarása, a felelősség átlapátolása folyik a nagyobb profitért, miközben természet és a természethez közel álló kisemberek érdekei naponta sérülnek. A természet tudatos vagy tájékozatlanságból való lekezelése több példával is megmutatható. Most legfontosabb értékünk, a víz lekezelésének mindennapos gyakorlatát mutatom be egy természetet szerető ember szemével. A víz még szennyezett állapotban is nagy érték, szeretetet és gondoskodást igényelne. A lakossági szennyvíz kezelésének hibás gyakorlata erősíti a globális felmelegedés következményeit: a talaj kiszárad, csökken a talajvízszint, a növényzet szenved, csökken az oxigén termelése. Ezt a folyamatot meg lehet és meg kell állítani. Ennek egyik módja a lakossági szennyvíz helyben tartása, de ehhez megújulásra van szükség a házi szennyvíztisztítás elméletében, gyakorlatában és a jogszabályokban egyaránt.Olyan jogi, szakmai és engedélyezési hátteret kell teremteni, mely kedvez a gazdaságos, nagy hatékonyságú házi szennyvíztisztítás elterjedésének. Bár állítják, hogy a házi szennyvíztisztításnak jogi akadályai nincsenek, ez nem igaz. A helyi önkormányzatok felkészületlenek e területen és ellenérdekeltek, emellett nagy a tájékozatlanság. A házi szennyvíztisztítás terén rossz a ?szakemberek? szemlélete, sok az elméleti és gyakorlati hiba. Az egyik, hogy a házi szennyvíztisztítókat a nagy szennyvíztisztítók mini változatának tekintik, és ekként alkalmazzák. Az Alföld helyenként sivatagosodik, miközben évente Balatonnyi tisztított szennyvizet folyatunk ki az országból, mert szokássá vált az élővízbe engedés. Az elfolyó vízzel együtt a tápanyagok óriási mennyiségét is elveszítjük, mert nincs megfelelő technológia a nagymennyiségű tisztított víz elszikkasztására. Ezt műtrágyákkal pótolni nem lehet. Az érem másik oldala, hogy területi szenny-víztisztítók gondban vannak az iszapkezeléssel. Az iszap egy részét komposztba keverik, nagy része azonban depókba, vagy égetésre kerül. Van olyan mezőváros, ahol óriási területen iszaptavak szennyezik ? félig illegálisan ? a környezetet, a településen pedig drasztikusan csökkent a talajvízszint, károsodik a növényzet.Az ismert oxidációs házi szennyvíztisztítók térfogata kicsi, és sok iszapot termelnek. Például egy csúcstechnológiának számító külföldi berendezés személyenként és évenként egy köbméter iszap elszállítását igényli. Ára kb. 600.000 Ft-tól 1.500.000-ig terjed, és ez a beépítési költséget nem is mindig tartalmazza. A tisztított víz élővízbe engedhető, vagy talajban elszikkasztható, min. 80 cm mélységbe fektetett dréncső rendszeren keresztül. Itt a talaj szikkasztó képessége sokszor kisebb, mint 20-30 cm mélységben, ezért előzetes fúrásokkal meg kell határozni a réteg áteresztő képességét, ettől függően megállapítani a dréncső hálózat hosszát. (Ha a talajvízszint a felszíntől 1,5 m-nél kevesebb a szikkasztást nem lehet megoldani.) E miatt a növényzet számára is kedvezőtlen, mert elvesznek a tápanyagok. A tisztított vízre a növényzetnek van szüksége, és így nem tud érvényesülni a felszín közeli humuszos talaj további víztisztító hatása sem. Összefoglalva: olyan technológiára van szükség, amely kevés iszapot termel, tehát megfelelő térfogatú kettő vagy több részes szabályszerűen megépített oltómedencére, melyre kiegészítő biológiai tisztító egységet szereltek. A tisztított vizet felszín közeli szikkasztással kell a talajba juttatni, hogy a növényzet, a termőképes réteg kapja a tápanyagban gazdag vizet. Ezzel még talajvizes területen is lehetséges a szikkasztás. Létezik jó megoldás! Forrás:
