Ezért nem szabad minden zöldséget és gyümölcsöt meghámozni

Legyen szó akár gyümölcsök, akár zöldségek fogyasztásáról, sokan automatikusan meghámozzák azokat, holott erre az esetek jelentős részében egyáltalán nem lenne szükség.

Ráadásul ezzel a művelettel nemcsak tetemes mennyiségű hasznos tápanyagtól foszthatjuk meg magunkat, de még a környezetet is károsíthatjuk általa.

Közismert, hogy a zöldségek és gyümölcsök rendkívül gazdag vitamin- és ásványianyag-források. Rosttartalmuk miatt is kiemelkedő szerep jut nekik az egészséges táplálkozásban, nem is beszélve a növényekben található bioaktív vegyületekről, fitokemikáliákról, beleértve például antioxidáns hatású összetevőket. Mint azt Kirsty Hunter táplálkozástudományi szakértő írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében, az elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás olyan egészségi problémákkal hozható kapcsolatba, mint különféle krónikus szív-érrendszeri betegségek vagy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának megnövekedett kockázata. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint csak a 2017-es évben mintegy 3,9 millió ember halálában játszhatott szerepet a Földön, hogy nem jutottak elegendő mennyiségű zöldséghez és gyümölcshöz.

egészséges tisztítószer_uborka

Foto:123rf.com

A WHO felnőttek számára napi 40 dekagramm zöldség és gyümölcs fogyasztását ajánlja, ami bár nem tűnik soknak, mégis gyakran nehéz teljesíteni. Már csak ezért sem érdemes tehát a hámozással vesződni, hiszen anélkül egy kis lépéssel közelebb kerülhetünk a javasolt célhoz. Ezzel együtt persze nem is annyira az össztömeg növelése az igazán lényeges szempont, hanem az, hogy a zöldségek és gyümölcsök héja révén megannyi értékes tápanyaghoz is hozzájuthatunk. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatbázisa szerint például a hámozatlan alma 15 százalékkal több C-vitamint, 267 százalékkal több K-vitamint, 20 százalékkal több kalciumot, 19 százalékkal több káliumot és 85 százalékkal több rostot tartalmaz, mint a hámozott. A héj nem ritkán a zöldségek és gyümölcsök tápanyagokban leggazdagabb része, és ez a vitaminokon és ásványi anyagokon túl értendő a flavonoidokra, polifenolokra, akár antioxidáns vagy antimikrobiális hatású vegyületekre egyaránt.

A környezetet is megterheli a hámozás

Világos tehát, hogy mit dobunk el magunktól azzal, ha a szemétbe kerülnek a hámozással lefejtett növényi részek. Érdemes azonban abba is belegondolni, hogy mit jelet mindez nagyobb léptékben. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) felmérései szerint ugyanis az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 8-10 százalékáért az élelmiszer-pazarlás tehető felelőssé a világon, amelynek bizony része a zöldség- és gyümölcshámozás is. A kidobott növényi részek bomlása során a többi között metán keletkezik, amely az üvegházhatás szempontjából az egyik legjelentősebb gáz. Hunter példaként Új-Zélandot említi, ahol évente több mint 13,6 ezer tonna zöldség- és közel ezer tonna gyümölcshéjat termelnek a háztartások hulladékként – egy olyan országban, amelynek összlakossága csupán 5,1 millió fő.

cekla

Foto:123rf.com

Nyilvánvaló, hogy nem minden esetben lehet elkerülni a hámozást, pucolást. Egyes zöldségek és gyümölcsök héja nem alkalmas emberi fogyasztásra, mert nincs jó íze, túl kemény, nem lehet megfelelően letisztítani, esetleg mérgező. E körben említhető a teljesség igénye nélkül a banán, narancs, dinnye, ananász, mangó, avokádó, vörös- és fokhagyma egyaránt. Előfordul, hogy gasztronómiai okokból szedjük le valaminek a héját, mint ahogy tesszük azt a burgonyával, amikor krumplipürét készítünk. Mindazonáltal számos más esetben nyugodtan elfogyaszthatjuk a héjat is, amire éppen a burgonya az egyik legjobb példa, de meg lehet említeni akár a céklát, sárgarépát, kivit és uborkát is. Érdemes tehát tudatosabban gondolkodnunk e téren.

Kell-e tartanunk a szennyeződésektől?

„Vannak, akik azért hámozzák meg a zöldségeket és gyümölcsöket, mert tartanak az azok felszínén előforduló növényvédő szerektől. A növényvédőszer-maradványok bizonyosan a felszínen vagy éppen csak az alatt tapadhatnak meg, habár ez növényfajtánként is változó. Ezzel együtt a maradványok legtöbbje egyszerű lemosással is eltávolítható” – mutat rá cikkében a szakember. Hozzáteszi, az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) is azt javasolja csupán, hogy a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás előtt mossuk le hideg víz alatt, illetve töröljük át egy kefével. Ezzel ugyanis hatékonyan eltávolíthatjuk róluk az esetleges növényvédőszereket, port és egyéb szennyeződéseket.

Forrás: Szívderítő


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.