A japán katasztrófát egy katasztrófa-pszichológus véleményezi 2011-03-22 Reggeli Napidoktor Megosztás: Tweet A tragédiák átvészeléséhez sokszor szakértőre van szükség. A katasztrófa-pszichológus a Japán tragédiát elemzi. Tragédiák esetén a barátok és a rokonok segítsége nagyon fontos. A családi összetartás szintén sokat jelent egy katasztrófa helyzetben, hogy az adott személy ép ésszel át tudja vészelni a tragikus esetet – – vallja Rabovszky Dóra, katasztrófa-pszichológus, a napidoktor.hu szakértője. A család valójában akkor tud segíteni, ha a közösségből csupán egy valakit érint a probléma, mivel a család többi része kiegyensúlyozottan él, így minden erejükkel segítségére lehetnek azoknak, akiket valamilyen tragédia ért. Ám Japánban sajnos a katasztrófa mindenkit érint. Amikor egy nagyon nagy tragédia történik, amelyben a család minden tagja érintett, akkor, ahogyan a mondás tartja: a bajban ismerszik meg, ki az igazi barát. Ilyen esetekben egyébként a csonka családok is összefognak, hogy támogassák egymást. Nagyon fontos a lokális és globális média szerepe a pánik elkerülése végett. A napról napra bővített, tudatos kommunikáció kulcsfontosságú lehet a katasztrófát átélők számára. Akár egy szűk kör is képes egymást hergelni, így rövid idő alatt sokkal drámaibb helyzet alakulhat ki, mint amilyen a valóságban van. A kisebb csoportok hangadóinak lényegi szerep jut minden problémás szituációban. Amennyiben a vezető ugyanis elveszti az önuralmát, kétségbe esik, abban az esetben a csoporton könnyen pánik lehet úrrá. Minden ilyen szituációban a hangadót kell kiemelni, kezelni leginkább, mert rajta múlik a közösség hangulata. A japán kultúra és neveltetés eltér az Európában megszokottól. Nyugati szemmel nehéz elképzelni, hogy bármely munkás gyakorlatilag életét áldozva a közösségért próbál segíteni, jelen esetben például testi épségével nem törődve dolgozni az atomreaktor karbantartásán. Ebből is látszik, hogy a Japánok számára fontos a közösség. Kollektivista kultúráról lévén szó, egymásért, a családért, a közösségért dolgoznak. Sajnos az tapasztalható, hogy a világ bármely részén a katasztrófákat követően a kollektív segítségnyújtás mellet negatív emberi értékekkel is találkozunk. Sokszor előfordul fosztogatás, garázdálkodás a már egyébként is sanyarú sorsra jutott térségekben. Az emberek ilyenkor kifordulnak önmagukból, ám a japánoktól ilyesmiről nem kaptunk hírt. A szakértő szerint a japánoknak kollektivista nemzetként fontos a közösség a szabálykövetés. Jellemzően külső kontrolluk van, a közösség érdekében, a közösségért tesznek. A nyugati ember ezzel szemben belső kontrollja miatt, saját magát, a saját előbbre jutását szem előtt tartva létezik, cselekszik. Forrás:
