Az alvásnak is van menetrendje?

Hogyan épül fel az alvás, milyen lépcsőfokok vezetnek az igazán pihentető alváshoz? Mi történik a lefekvés és a mély álom között?

Az alvásnak is vannak fokozatai – hogyan indul és hová jut el. Hogyan változik mindez, ha idősebbek leszünk, mi zavarhatja az alvásunkat? Az alvásnak is van „felépítése”, melyben beletartoznak különböző szakaszok, így az NREM és a REM-alvás. Különféle mélységű alvások vannak, az egészen mélytől odáig, amikor az ember valójában csak éberen fekszik, és próbál aludni.

Az alvás felépítését úgynevezett hypnogrammon szokás ábrázolni. Általában 4-5 alvás szakasz van egy éjszaka alatt, mindegyik 90-120 percig tart. Az este elején könnyedebb alvási fokozatokról beszélhetünk (N1 alvás), ezt a mélyebb, lassú-hullámú alvás követi (N2 és N3 alvás). A REM-alvás általában az éjszaka későbbi szakaszában jelentkezik, az N2 alvást váltja fel.

Az úgynevezett NREM alvást 90-120 percenként REM periódusok szakítják meg, ezek időtartama estétől reggelig tartó szakaszban nő, és a REM-re jellemző állapotok is egyre kifejezettebbek. Az NREM alvás intenzitása viszont egyre csökken az estétől reggelig számított időszakban.

Élettani körülmények a felnőttek össz alvásának 20-25 százaléka a REM alvás, tartama jellegzetesen életkorfüggő. Egy újszülöttnél például a 17-18 óra alvás közel 50 százalékát teszi ki, csupán 2-3 éves korra csökken az alvás egy negyedére. A tartama csak keveset csökken azonban időskorban.

Amint idősebbek leszünk, az alvás mennyisége és minősége is változhat. A lassú-hullámú alvás csökkenhet, a kevésbé mély N1 alvás mennyisége viszont nőhet. Ennek eredményeképpen könnyebben leszünk éberek, több órát töltünk félálomban vagy álmatlanul forgolódva, mely akár  tartós álmatlansághoz is vezethet.

Előfordul, hogy az alvás felépítésében olyasmit tapasztalunk, mely már az alvási rendellenességek csoportjába tartozik. Ha a REM-alvás korábban jelentkezik, mint 90-120 perc az alvás megkezdésétől számítva, annak több oka lehet: így narkolepszia – az alvás-ébrenlét szabályozásának egyik zavara -, rendszertelen alvás-ébrenlét ritmus, depresszió – és okozhatja különféle antidepresszánsok szedése is.

Nem feledkezhetünk meg az alvási apnoéról sem, mely alvás közben rövid légzés-elakadást okoz, és akár több mint százszor ébreszti fel álmából az egyént, úgy, hogy ő erről valójában tudomást sem vesz, de másnap indokolatlanul fáradtnak érzi magát. Az alvási apnoé rontja az alvás felépítését, az alvás folyamata nem nevezhető normálisnak, így igazából pihentetőnek sem.

Forrás: Jóalvásközpont