Fogyókúra és tudomány – szénhidrátmódosítás 2011-06-27 Diéta Megosztás: Tweet Az étrend makrotápanyag-összetételének még abban az esetben is jelentős hatása van a vérnyomásra és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására, ha az illető vékony testalkattal rendelkezik. Megfigyelték, hogy a DASH-diétához (Dietary Approaches to Stop Hypertension, azaz „vérnyomáscsökkentő étrend”) hasonlóan a minimálisan csökkentett zsírtartalmú, szénhidráttartalmát tekintve főleg keményítő, illetve magas rosttartalmú nyersanyagforrásból származó, átlagos fehérjetartalmú diéta 6 heti betartása után egyaránt csökkent a vérnyomás, a vér teljes koleszterinszintje valamint az LDL-hez és a HDL-hez kötött koleszterin mennyisége. Habár a HDL (jó) koleszterin-tartalom is mérséklődött, ez messze elmaradt az LDL-szintben tapasztalt csökkenéstől. A vizsgálat idején két másik, az ideális testsúly megőrzésére szolgáló étrend hatását is tanulmányozták. Az egyik esetében a szénhidrátok energiatartalmának 10%-át fehérjéből fedezték, a másiknál pedig ugyanezt a mennyiséget telítetlen zsírra cserélték. Ezen diéták vérnyomáscsökkenést okoztak, javították a vérzsír-koncentrációját, és tovább csökkentették a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A kutatók értékelték a fehérjékben és telítetlen zsírokban gazdag, alacsony energiatartalmú étrendek testsúlycsökkentő hatását, valamint annak lehetőségét, hogy a DASH-diéta hatékonysága javítható lenne, ha szénhidráttartalmát részben növényi és állati eredetű fehérjével vagy egyszeresen telítetlen zsírokkal (pl. olívaolaj) helyettesítenék. Alacsony energia – magas fehérje Alacsony energia-bevitel mellett, kontrollált zsírbevitellel, tehát főleg telítetlen zsírokban és fehérjében gazdag étrendek 12 hét alatt valójában hasonló mértékű – 10 kg – fogyást eredményeztek túlsúlyos és elhízott személyeknél, emellett javították a szervezet inzulin-érzékenységét, és csökkentették a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Más rövidtávú kutatások tapasztalatai szerint a kalória megszorítások nélküli étrendek közül a mérsékelten magas fehérjetartalmúak növelik a jóllakottság érzését. Az étrend 12 hetes követése után lecsökkent az igény szerinti energia-bevitel, a habzsolási kényszer, s ennek köszönhetően csökkent a testsúly és a testzsírtartalom is. Egy testsúlymegőrzésre kidolgozott étrend fehérjetartalmának növelésével a fogyást követő időszakban hatékonyabban sikerült megőrizni az elért testsúlyt, mint egy kontrolálatlan szénhidrát forrásokat tartalmazó diéta 12 héten át tartó alkalmazásával. A fehérje eltelít, így fogyasztása hosszabb távon eredményez jóllakottság érzést. Amennyiben ennek az étrendnek az időtartamát 6 hónapra növelték, akkor egy kalóriacsökkentésen alapuló, szimpla étrendhez képest jelentősebb fogyást, hatékonyabb anyagcsere-szabályozóhatást tapasztaltak, valamint azt, hogy a betegek egyre kevesebb gyógyszert szedtek cukorbetegségük kezelésére, vagy akár teljesen el is hagyták azokat. Egy életen át Bár ezek a rövidtávú vizsgálatok igazolták, hogy az étrend szénhidráttartalmának csökkentése több szempontból is jótékony hatású az egészségre, a hosszú távú kutatások eredményei nem ilyen egyértelműek. Egy összehasonlítás során azt vizsgálták, hogy 2 év után milyen hatása van 1. egy átlagos kalóriatartalmú, szénhidrátban csökkentett, 2. egy mediterrán-típusú, korlátozott kalóriatartalmú és 3. egy alacsony zsírtartalmú, korlátozott kalóriatartalmú étrendnek mérsékelten elhízott személyek fogyási ütemére. Mindhárom diéta esetében szignifikáns testsúly-, vérnyomás- és derékkerület-csökkenést mutattak ki, ezek mértéke azonban a kontrolált szénhidráttartalmú (főleg alacsony glikémiás indexű, teljes kiőrlésű gabonából készült nyersanyagok) és a mediterrán-típusú étrend esetében jelentősebb volt, mint a szimplán alacsony zsírtartalmú diéta alkalmazásakor. A vérzsír szint és egyéb orvosi mutatók is sokkal kedvezőbben alakultak az előbbi két étrend követésekor. Kivitelezhetőség és egyéni tényezők Egy további vizsgálat szerint, amely elsősorban az étrend betartásának alakulását és ezzel annak hosszú távú kivitelezhetőségét figyelte, a következő észrevételekre jutott: A vizsgálati idő előrehaladtával az egyes étrendekkel felhagyók és a lemorzsolódók aránya megnőtt (35-50%), így a vizsgálók arra jutottak, hogy elsősorban az étrend követhetősége, nem pedig összetétele áll összefüggésben a fogyás mértékével és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának alakulásával. Egy azonban biztos, a telített zsírok és a koleszterin túlzott fogyasztása miatt nem ajánlott, hogy a szénhidrátok nagy részét zsírral helyettesítsük. A „magas zsírtartalmú étrend” ráadásul számos rövidtávú (8-24 napos) vizsgálat tárgya volt az 1950-es években, mielőtt 1972-es közzétételével megkezdődött volna a Dr. Atkins-féle forradalmi diéta elterjedése. Egyértelműen igazolták, hogy a magas zsírtartalmú étrendet követők szervezete kevesebb zsiradékot használ fel, mint az átlagos étrend követésekor, hiszen a szénhidrátok teljes hiányában a szervezet gyakorlatilag képtelen nagy mennyiségű zsírt hasznosítani, feldolgozni, megemészteni és hatékonyan eltávolítani. A szénhidrátok jelentős részének fehérjére cserélésével arra számíthatunk, hogy a fehérje miatt felgyorsul a testsúlycsökkenés. Forrás:
