Az osloi vérengzés anatómiája 2011-07-26 Kívül-belül Megosztás: Tweet A stockholmi Karolinska Intézet pszichiátere Dr. Félegyházy Zsolt válaszolt a napidoktor.hu kérdéseire az osloi tragédia kapcsán. Az osloi tragédia kapcsán, a világ józanul gondolkodó polgáraiban, az áldozatok iránti részvét mellett újabb és újabb kérdések fogalmazódnak meg: miért is? Vajon az erőszakos terrorcselekmények sorozata meddig és hová vezethet? Az ártatlan életek kioltását közvetítő, a bulvárhírekre élesített médiavilág felelőssége meddig terjed? Az eseményhez kapcsolódóan sorozatot indítunk munkatársunk, a napidoktor.hu szakértője, Dr. Félegyházy Zsolt pszichiáter közreműködésével. A stockholmi Karolinska Intézet munkatársa a pszichiátria világhírű tudományos központjából tájékoztatja a magyar egészségportál olvasóit. napidoktor.hu: A terrorizmus a félelemkeltés jelenkori eszköze. El kell fogadnia a civilizált embernek, hogy ezekkel a borzalmas történésekkel együtt kell élnie? Dr. Félegyházy Zsolt: Nem gondolom, hogy ezek a módszerek megváltoztatják bármely kormány vagy államvezetés gondolkodását. Az elmúlt harminc évben elkövetett terrortámadások nem érték el a céljaikat. Legfeljebb annyit eredményeztek, hogy a hétköznapi ember paranoidabbá vált, az ellenőrzések pedig bonyolultabbá és macerásabbá. Néha már-már a hétköznapi polgár is bűnözőnek érezheti magát a biztonsági kamerák, az átvilágító berendezések előtt, de ettől még a kormányok ugyanúgy véghezviszik a terveiket. Gyakorlatilag az elmúlt 10-15 évben beépült a köztudatba a terrorizmus. A terroristáknak is észre kell venniük, hogy semmire sem mennek azzal, amit csinálnak. napidoktor.hu: A véres merényletek szinte járványként terjednek a világban, nemcsak szélsőségesnek tartott szervezetek, hanem kis csoportok, adott esetben magányos elkövetők személyében. Mennyire járulhat hozzá a társadalmi/kulturális környezet ezekhez a borzalmas tettekhez? Dr. Félegyházy Zsolt: Számos esetben a közvetlen környezet is befolyásolja az elkövetők viselkedését. Eddig nem sok észak-európai terrorszervezetről vagy elkövetőről lehetett hallani. Sok esetben az elkövetők anyagi helyzete, családi állapota is befolyásolja ezeket a dolgokat, általában negatív irányban. Az eddigi információk szerint a norvég támadó mögött az egyéni indítékok lehetnek az erősebbek. Erre a borzalmas tettére szisztamatikusan felkészült. Ideológiai felvértezettsége indokolhatja ezt, a pillanatnyi elmezavar nem valószínűsíthető. De persze erre az igazságügyi elmeszakértők véleménye adhatja meg a biztos választ. napidoktor.hu: A média nyilvánosságnak milyen szerepe van a mintaadásban? Hogyan kellene ezeket az eseteket kommunikációs szempontból kezelni? Elhallgatni vagy mindent őszintén a közszemlére tenni? Dr. Félegyházy Zsolt: Egyértelmű, hogy a médiának nagy szerepe van ezeknek az információknak nemcsak a közvetítésében, hanem elferdítésében is: felnagyításában vagy éppen a torzításban is. Ha nem közvetítenének, nem írnának róla, akkor erre fogékony egyéniségek nem kapnának ötletet ilyen tettek elkövetésére. Például, ha nem tették volna közzé az oklahomai robbantásnál használt bomba működési elvét, meg egyebeket, akkor a norvég Breivik sem jutott volna hozza ilyen az ötletekhez. Sajnos számos médiának az érdeke, hogy minél zaftosabb és sokkolóbb információkat tegyen közzé, illetve minél jobban kiszínezze a történetet, mert akkor nézik az emberek, és ugye nekik ebből van nagyobb bevételük. Ebből a szempontból sokat jelenthet az eljáró hatóságok józansága, hogy milyen információt tesznek közzé, illetve milyen lehetőséget nyújtanak az információk megszerzéséhez. Forrás:
