Felkészülni és tűrni – a klímaváltozásról

Láng István akadémikus szerint buta dolog megkérdezni, zajlik-e a klímaváltozás: az éghajlat mindig is változott, és változni is fog – a kérdés a mérték.

Európa ma 0,7 Celsius-fokkal melegebb, mint körülbelül száz éve, Magyarország viszont már egy fokkal. A legaggasztóbb éghajlati tendencia a Kárpát-medencében mégsem a hőmérséklet emelkedése, hanem a csapadékmennyiség szélsőséges kilengései. A klímaszakértő úgy véli, hogy fel kell készülnünk a klímaváltozás hatásaira, amit pedig nem tudunk elhárítani, azt meg kell tanulnunk eltűrni.

Hogyan érinti Magyarország éghajlatát a globális klímaváltozás?

Világviszonylatban lassú felmelegedés zajlik, amelynek hatására eltolódnak az időjárási zónák határai. A Kárpát-medencét ez úgy érinti, hogy fokozatosan felhúzódik felé a mediterrán éghajlat. Ettől még persze élhetünk jól és boldogan, elvégre az olaszok, a spanyolok is így tesznek, csakhogy ehhez más életmód, más berendezkedés kell, amit viszont nem lehet gyorsan megváltoztatni. Egy város épületszerkezetét nem lehet egy-két év alatt átrendezni. Évtizedekben, száz évben kell gondolkodni.

Mely időjárási jelenségek változása a legaggasztóbb?

Magyarország számára a legnagyobb kárt a csapadék okozza: vagy sok van, vagy semmi, és mindkettő rossz. Ezt követi a hőmérséklet ingadozása, különösen a hőhullámok. A nagy meleg a vízhiányt is tovább fokozza. A légmozgás ugyanakkor nem jelent akkora problémát. Nagy szélviharok ettől még persze előfordulnak. Összességében azzal kell számolni, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek intenzitása és gyakorisága is növekedni fog a következő évtizedekben.

Hogyan lehet erre felkészülni?

Rövid távon sajnos alig vannak eredményes intézkedések. El kell fogadnunk, hogy egy nagy szélvihart, árvizet nem tudunk megelőzni. Védekezni azért persze lehet: gátakat, víztározókat kell építeni, szükség esetén megszervezni az ivóvízellátást, a károk gyors elhárítására könnyen mozgósítható műszaki alakulatokat kell felállítani. Ezt követi a rehabilitáció, melynek egyik fontos elemét jelentik a biztosítási rendszerek. Az a tendencia, hogy a biztosítók egyre jobban figyelnek a természeti katasztrófákra. A biztosítások mellett fontos a készletgazdálkodás is, a raktárakban vetőmagot kell felhalmozni szükség esetére.

Ami a hőhullámokat illeti, ezekre is messzemenően fel kell készülni. Sajnos a meteorológusok nem tudják decemberben megmondani, hogy júliusban milyen hőség lesz, csak valószínűsítik. Ezért szükség esetére vízkészleteket kell eltárolni, árnyékos helyekről, légkondicionált épületekről gondoskodni. Ezen túl pedig egy kicsit el is kell viselni ezeket a nehézségeket. Nem kell mindjárt orvosért rohanni, mentőt hívni. Odahaza is sok mindent megtehetünk, még ha nincs is légkondicionálás: huzatot csinálunk, beárnyékoljuk a szobát.

Előadásaiban sokszor hangsúlyozza a társadalmi környezet változásának fontosságát. Milyen főbb tendenciákat lát ezen a téren?

Az elmúlt kétszáz év alapvető változásokat hozott. 1931-ben, amikor én születtem, még kétmilliárd ember élt a Földön, ahogyan József Attila is megírta Flóra című költeményében néhány évvel később. Ez a kétmilliárd ember mintegy tízezer év halmozott "terméke" volt. Ma hétmilliárdnyian vagyunk, és az előrejelzések szerint negyven év múlva már kilencmilliárdan leszünk. Ez azt jelenti, hogy negyven év alatt fog annyit nőni a népesség, mint korábban tízezer év alatt. A népességrobbanás mellett további fontos változást jelent a fosszilis energiahordozók, különösen az olaj tartalékainak jelentős csökkenése, valamint a folytatódó városiasodás.

Ma Európa lakosságának 80, a világ lakosságának 50 százaléka városokban él. Ez a klímaváltozás szempontjából többek között azért baj, mert városokban nehezebb elviselni a hőséget, főleg az egyre több idős, beteg embernek. De sorolni lehetne a további változásokat. Még csak egyet említek: kétszáz éve egy nagy nyári jégeső vetéseket, gyümölcsösöket pusztított el. Ma Magyarországon mintegy hárommillió gépkocsi van, és ezek jelentős része a szabad ég alatt parkol, így egy ugyanolyan jégeső okozta társadalmi kár ma jóval nagyobb.

A társadalom érzékenyebb lett a természeti csapásokra. Összességében tehát azt hangsúlyoznám, hogy nem lehet az időjárást önmagában nézni, társadalmi hatásait is vizsgálni kell, amelyek szintén változnak. A klíma és a társadalom együtt változnak, tehát rendszerszemléletre van szükség. Ennek megfelelően kell kialakítani a megelőzésre, elhárításra és rehabilitációra szolgáló szabályozó rendszereket.

Forrás: