A baba fejlődése: a hangoktól a beszédig 2011-09-26 Kebelbarát Megosztás: Tweet Nagy utat kell megtennie egy újszülöttnek, amíg a sírástól, az akaratlagos hangadáson keresztül eljut az értelmes beszédhez. A csecsemők első hangjai tagolatlanok, színezetük a síráshoz hasonló. Ezeket a hangokat az anya panaszhangnak tekinti és odafordul a csecsemőhöz, enni vagy inni ad neki, megigazítja a ruháját, felveszi és ringatja. Az anya jelzésértéket tulajdonít ezeknek a hangoknak, ezáltal a csecsemő számára megerősíti ezek kommunikációs értékét. Síró, gagyogó csecsemők Általában a második hónap tájékán a csecsemő környezetében lévő személyek – főként az anya – már meg tudják különböztetni a kínos érzést jelentő sírást, az örömhangoktól. Kezdetben a hangadás nem önálló megnyilvánulás, hanem más reakciókkal együtt jelenik meg, például rugdalózás, kapálózás kíséretében. A baba fejlődése közben harmadik hónap vége felé a kezd odafigyelni saját hangjára, utánozza azt. Ezt a baba beszédet gagyogásnak szoktuk hívni, mely nem más, mint egy magányos játék. Ebben az időszakban a csecsemő több mint 200-féle hangot képes kiadni, sokkal többet, mint amennyi az anyanyelvében előfordul. A szülő ezek közül „kiválasztja”, amelyeket ő is használ. Egy idő után azok a hangok, amelyeket nem hall vissza a gyerek, kiesnek a repertoárjából. A szavak jelentése A csecsemő hétről hétre fejlődik, és hatodik hónap körül elkezdi megérteni a beszédet. A baba ilyenkor még nem a szavakat érti meg, hanem a beszéd érzelmi színezetére reagál. Megfigyelték például, hogy ha idegen nyelven tesznek fel egy kérdést, de a hanghordozás, a mimika és a helyzet ismerős, a fél éves gyerek ugyanúgy reagál, mintha anyanyelvén szóltak volna hozzá. Egy nyolchónapos csecsemő már képes lehet arra, hogy az anya kérdésére, hogy „Hol a fejed?” a kezével megérinti a fejét, és boldogan mosolyog. A 10. hónap végére a baba már képes arra is, hogy a testhelyzettől, környezettől és a személytől függetlenül is megértse a mondatokat, de a hanghordozás elválaszthatatlan a szavak jelentésétől. Pusztán a szó jelentése alapján egy éves korban képes a gyerek megérteni a beszédet. A beszéd tanulása A gyermek első szava általában a „mama” és / vagy „papa”. Másfél éves korig viszonylag lassan fejlődik a szókincs, 16 hónapos kor körül átlagosan 10-15 szót tudnak. A passzív szókincs, melyet megért a gyerek, ennek sokszorosa. Az aktív szókincs elsősorban utánzással fejlődik. Ha a szülő sokat kommunikál, a gyerek egy idő után örömmel utánozza a szavakat. A második évben ugrásszerűen felgyorsul a beszéd fejlődése. A szókincs akár a tízszeresére nőhet néhány hónap leforgása alatt. A kezdeti bababeszéd A babák beszéde kezdetben ragozatlan szavakból áll. „Szép ruha felvesz”. A szülő megérti, és ragozott formában elismétli ezt. „Szeretnéd felvenni a szép ruhádat?”, vagyis kibővíti a gyermek hiányos mondatát. Ebben az időszakban a nyelvtanilag bonyolultabb beszéd szolgálja jobban a nyelvi fejlődést. Ha a szülőnek tetszik a gyermeke sajátos szókincse, és ő maga is a gagyogott formát ismétli, a gyereknek nem lesz alkalma megtanulni a helyes szóhasználatot, és az óvodában nehezére esik majd megértetni magát. A beszéd tanult folyamat, melyet legkönnyebben akkor sajátít el egy gyermek, ha sokat beszélnek hozzá. Rengeteg képeskönyv, és színes kiadvány létezik, melynek képei nem csak szórakoztatják a babát, hanem szókincsét, beszédkészségét is fejlesztik. Használjuk ezeket! Forrás:
