Galagonyát a szívnek 2016-03-07 Blog, Zöld Megosztás: Tweet A galagonya piros termése feltűnő jelenség, de emellett a népi gyógyászatban az egyik leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike is. A galagonyát évszázadok óta ismerjük; terebélyessége, fehér virága, piros termése dekoratív látványt nyújt. A népgyógyászatban a leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike. Népies nevei: gelegenye, fehértövis, Isten gyümölcse, cseregalagonya, egybibés gelenyefa, ibafa, csipkefa. A galagonyák kivétel nélkül földünk északi féltekéjén élnek. Hegyi bokorerdőkben, homokpusztákon, ligetekben, szántóföldeken ültetve is igen gyakori. Mire jó a galagonya? Babonák és feljegyzések A galagonyáról az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett, melynek szerzője még köszvény ellen ajánlotta, ám egyes források szerint a népi orvoslás szívpanaszok enyhítésére is használta. A tövises növény régen a balszerencse szimbóluma volt, mert állítólag Jézus töviskoronája is e növény ágaiból készült. Éppen ezért egy hiedelem is fűződik hozzá, miszerint nem szabad virágzó galagonyaágat vinni a házba, mert halált hozhat. Más babona szerint viszont szerencsét hoz, jó termést, virágzása a tavasz első jele. A keresztény hagyományok szerint Mária szüzességét jelképezi. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy IV. Henrik (1533-1610) udvari orvosától származik az ital, a Sirupus Senelorum, mely e gyógynövény terméséből készült. Elsősorban anginás mellkasi fájdalmak, szívritmuszavar megszüntetésére, vérnyomás csökkentésére használható. Különösképpen az idős embereknél javítja a szívizom munkabírását, vérellátását, a szív teljesítményét, mivel tágítja az ereket, de enyhe szívnyugtató hatással is rendelkezik. Az enyhe szívbetegségben szenvedő betegek nagy hasznát veszik ennek a növénynek, hiszen a kezelésük így nem igényel erősebb gyógyszereket. Szívproblémákkal azonban mindenképpen forduljunk szakorvoshoz, ne hagyatkozzunk öngyógyításra! Infarktus utáni terápiában is alkalmazható, a szívizomzat vérellátását, az erek újraképződését segíti elő. A komolyabb panaszokat megelőzendő, a stresszes életmódot élők számára igen hasznos lehet a naponta 2-3 alkalommal fogyasztott galagonyatea. Bár ellenjavallatok, mellékhatások, kölcsönhatások nem ismertek, célszerű minden esetben konzultálni az orvossal! Galagonya: Mikor és hogyan gyűjtsük? A virágzatot és a virágos hajtásait a virágzás kezdetén, az első bimbók megjelenésekor, ollóval, napos időben gyűjtsük be. A leveleket tavasszal, a terméseket pedig a teljes érés előtt kell gyűjteni, amikor is már pirosak, de még nem lágyultak meg (július-szeptember). Semmiképpen ne szedjünk galagonyát azonban – ahogyan más gyógynövényt sem – szennyezett helyekről, utak, vasutak, raktárak vagy rendszeres növényvédelemben részesített táblák környékéről! Hogyan használhatjuk a galagonyát? A galagonya számos növényi gyógyszer alapanyaga, tabletta, tinktúra, kapszula és por formájában találkozhatunk vele. A szívbetegség típusától és súlyosságától függően a galagonya ajánlott napi adagja 300-500 mg tabletta, illetve napi 1 teáskanál-1 evőkanál (5-15 ml) tinktúra formájában. Azok, akik szívbetegség kialakulásától tartanak, megelőzésképpen szedjenek naponta 100-150 mg galagonyakészítményt vagy 1 teáskanál tinktúrát. Bogyójából vagy virágos hajtásából azonban teát is készíthetünk: 2 dl forró vízzel forrázzunk le 1 teáskanálnyi szárított galagonyalevelet, majd 15 perc elteltével szűrjük le és mézzel édesítve fogyasszuk naponta több alkalommal. Mindemellett virágait szeszesitalok, likőrök és borok ízesítésére használhatjuk, leveleit frissen salátába szedhetjük. Termését akár nyersen is fogyaszthatjuk, vadhúsok mellé mártást is készíthetünk belőle, ugyanakkor gyümölcséből lekvár, illetve dzsem is készülhet. Így készül a galagonyalekvár Hozzávalók: 1 kg galagonyabogyó, cukor, víz. Elkészítés: a megtisztított piros bogyókat főzés előtt nyomkodjuk szét, és öntsünk rá annyi vizet, hogy egyharmadáig ellepje. Tegyük hozzá a cukrot, majd főzzük puhára. Utána szitán törjük át, és lassú tűzön állandóan kevergetve sűrítsük. Az elkészült lekvárt merjük kifertőtlenített üvegekbe. Háttérinformáció Az adatok, információk forrása a Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke. Az adatokat tudományos igényességgel állították össze a tanszék munkatársai. Az információk begyűjtését és a háttérkutatásokat a Central Europe program keretében, az ERDF társfinanszírozásával folyó Traditional and Wild projekt biztosítja. Forrás: Napidoktor.hu
