Bardóczy Attila szívműtétei

Bardóczy Attila az Operettszínház művésze nem tölt külön időt azzal, hogy eddze testét, mert a fellépések jó kondiban tartják. Két szívbillentyű műtéten is túl van már, de nem élte meg tragédiaként a helyzetet.

Már a Rock Színházban szimpatizáltam vele. Aztán átkerült a Budapesti Operettszínházba, ahol hosszú évekig volt a társulat kedvenc tagja. Amikor egy francia sanzonversenyen megkapta a „Legjobb külföldi előadó” díját, plafonig ugrottam örömömben, hiszen nem véletlenül tanult annyi évig franciául.

Mi a helyzet veled?

Jól vagyok, megvagyok, és ez önmagában is nagy művészi teljesítmény manapság. Az előző évadban eljátszhattam Szolnokon a Cirkuszhercegnőben Sergius Wladimir nagyherceg szerepét Radó Denise rendezésében, azóta még jobban vagyok! Az Operett Színházzal pedig épp most jöttünk meg egy gyönyörű turnéról. A Szépség és a szörnyeteg című darabot  játszottuk németül Drezdában és Mannheimban. Az előző helyen a fellépések a Semperoperben zajlottak, ami azért nem kis   dolog. Végig telt házak előtt játszottunk, és azt hiszem, a siker mértékét jelzi, hogy rendszeresen álló tapssal jutalmazta társulatot a közönség.

Vigyázol magadra?

Nem! Színpadon kívül nem mozgok eleget. Sőt! Már mardosom is magam miatta belül, de lusta vagyok. Talán, ha nem hegyen laknék, bicikliznék, és akkor jobb viszonyom lenne magammal. Viszont a színpadon mozgok! Hiszen zenés darabokban játszom. Tehát ha sok a munka, akkor jó a kondi! Súlyilag azt hiszem, rendben vagyok, mostanában érzem úgy, hogy közel kerültem a határértékhez, úgyhogy kemény önsarcolásnak nézek elébe!

Jól emlékszem, hogy a lelkizés jellemző volt rád? Ez tart még?

A lelkem. Hm, ez nehéz kérdés. Egyre csöndesebben ugyan, de meg-megszólal. És bizony sokszor. Muszáj meghallgatnom, mert nem akarom, hogy a vegetatív idegrendszerem idő előtt becsődőljön. A sok elfojtás miatt, törődnöm kell vele. Leginkább az igazságtalanság dühít fel.

Szoktál diétázni?

Nincs diétám, de esküszöm az almára! Ha lehet, mindig eszem almát. Szeretem is, jó is, és szerintem fantasztikus étel.

Ha fáj, valamid kit hívsz fel?

Már abban a korban vagyok, hogy nem hívok fel senkit. Tudom, mit kell bevenni, és ha nagyobb a baj, elmegyek az orvoshoz. Azt vallom, ha baja van az embernek, ne titkolja, menjen el az orvoshoz, aki azért van, hogy segítsen. És egyáltalán nem  szégyen betegnek lenni, nem kell úgy tenni, hogy minden jól van, ha épp össze akarunk esni. Ja, és fogadjuk meg a tanácsot, vegyük be azt a gyógyszert, hátha tényleg segít!!!

Úgy beszélsz, mint egy bölcs beteg.

Két szívbillentyű műtéten vagyok túl. Azt hiszem, jó beteg vagyok. Együttműködően viseltem, és az első sokk után, lenyugodtam, mert éreztem, hogy jó kezekben vagyok. Az orvosoknak és a nővéreknek köszönhető a gyógyulásom. Sokszor jut az eszembe az, hogy ha az egész ország így működne, ahogy ez a kórház, akkor biztos boldogabb lenne az egész nemzet.

Forrás: