Tízezrek nem tudják, hogy már vastagbélrákosok

Mintegy 30 ezer ember szembesül a következő három évben vastagbélrákkal Magyarországon, akikben már ma is ott a daganat, csak még nem tudnak róla.

Amint a Parlamentben a vastagbélrák-ellenes nemzetközi hónap kapcsán tartott sajtótájékoztatón az Egészségügyi Bizottság tagja részéről elhangzott, egy korrekt szűrővizsgálati rendszer részeként el kell indítani a szervezett vastagbélrászűrést.

Évente 9 ezer ember szembesül vastagbélrákkal, minden évben 5 ezren meghalnak, pedig közülük több ezren megmenthetők lennének, ha időben kerülnének orvoshoz. A vastagbélráknak 3-5 év is kellhet a kifejlődéshez, tehát olyan betegségről van szó, amelyet idejében fel lehetne fedezni és meggyógyítani.

Magyarország olyan stádiumba jutott, hogy mindent meg kell tennünk a daganatos halálozások csökkentéséért – jelentette ki a vastagbélrák-elleni küzdelem szimbólumát, kék szalagot viselő dr. Nagy Kálmán országgyűlési képviselő, az Egészségügyi Bizottság kormánypárti tagja a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón.

Hozzátette: a létező legbiztosabb vizsgálati módszer a vastagbéltükrözés, amelyet akár altatásban is el lehet végezni, de – amint fogalmazott – „saját tapasztalatból mondom, altatás nélkül sem egy kibírhatatlan vizsgálat, én is túl vagyok rajta.” A vastagbéltükrözés során egyúttal el tudják távolítani a bélrendszerben esetlegesen megtalálható polipokat is, s ezzel megelőzhetik, hogy azok rosszindulatú daganattá fajuljanak.

Nagy Kálmán hangsúlyozta: a szűrővizsgálatokhoz pontosan célozva kell meghatározni a rizikócsoportokat, amelyek tagjait a legjobb költség-hozam aránnyal lehet szűrni. A kockázati csoportba elsősorban az 50 év felettieket, valamint azokat sorolta, akiknek a családjában fordult már elő hasonló betegség. „5 évente egyetlen szűrővizsgálat már biztonságot nyújt. Egy jól működő szűrővizsgálati szisztéma nem pazarlás, éppen ellenkezőleg: a takarékosság záloga” – jelentette ki a képviselő.

Az onkológiai kezelésekről Nagy Kálmán azt mondta: az orvosok kezében széles eszköztár van, hogy a betegeket a korábbiaknál jobban, eredményesebben tudják kezelni, s biztosított, hogy a legkorszerűbb kezelések még igen előrehaladott esetekben is elérhetők legyenek.

Sokaknál túl sok idő telik el, amíg egy székrekedés, hasmenés, véres széklet vagy más bélpanaszok miatt orvoshoz fordulnak, s rászánják magukat a kivizsgálásra. Utána ismét túl sok idő, amíg a vizsgálatok eredményeként szükség esetén megkezdődik a kezelés. Ha az egészségügyi ellátórendszert egy páciens nem is tudja felgyorsítani, de az mindenkinek a saját felelőssége is, hogy tünetek megléte esetén ne várjon hónapokat vagy akár egy évnél is többet mire orvoshoz fordul – jelentette ki dr. Szegő László, az emésztőszervrendszeri daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke.

A civil szervezet társadalmi párbeszédet indított annak érdekében, hogy az emberek ne féljenek a vizsgálatoktól, s megértsék: annak lényegesen nagyobb az esélye a gyógyulásra, aki időben tesz ezért. Elhangzott: az időben felfedezett bélrák 90 százalékos valószínűséggel meggyógyítható, túl későn kezdett kezelés esetén viszont az 5 éves túlélés 10 százalék alatti. Magyarország Európában ma a legrosszabb helyek egyikét foglalja el a lakosságszámra vetített vastagbélrákos halálozásban.

Szegő László elmondta: 2012-ben közel 17 ezer beteget kezeltek vastagbélrákkal vagy végbélrákkal. Azoknál a betegeknél, akiknél nem lehet eltávolítani a tumort és nincs reális esély a teljes gyógyulásra, a kombinált onkológiai terápiák, célzott kezelések szolgálják, hogy a rákot krónikus betegséggé szelídítsék, s a korábban jellemző néhány hónapos túlélés helyett egyre több esetben viszonylag jó életminőségben megélhető aktív éveket biztosítsanak a betegeknek. Mivel a vastagbélrák sok embert érint, világszerte további kutatások folynak, hogy egyrészt minél hatékonyabb, másrészt a betegeket minél kevésbé megterhelő kezelésekkel bővüljön a terápiás paletta – mondta Szegő László.

Forrás: