Örökölhető a rák? – Genetika és hajlam 2013-09-23 Mindent a rákról Megosztás: Tweet Ugyan genetikai mutációk sora vezet el egy rosszindulatú daganat kialakulásáig, ám ez nem azt jelenti, hogy a rák örökölhető betegség lenne – ez csak az esetek néhány százalékában mutatható ki egyértelműen. A tumorokat okozó génhibák az esetek egy jelentős részében ugyanis nem a szülőktől származnak, hanem életünk során szerezzük azokat. Egyes daganatos betegségeknél ugyan kimutatták már az adott családban előforduló, öröklött genetikai befolyást, ám ennek aktiválódásához sok más tényező is szükséges, ezért az öröklődésnél nem elég a géneket vizsgálni, az is ugyanilyen fontos, hogy a család milyen életformát, étrendet, milyen környezeti viszonyokat örökít át a következő nemzedékre. A RÁKGYÓGYÍTÁS Magazinban a kérdéskört prof. dr. Falus András akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézetének egyetemi tanárával tekintettük át. „Nagyapám tüdőrákban halt meg, édesanyámat mellrákkal kezelik, a rokonságban vastagbélrák is előfordult már. Félek, hogy öröklődik a rák, el akarom kerülni, hogy nálam is kialakuljon daganat vagy hogy továbbadjam a rossz géneket majd a gyerekeimnek. Mit tegyek?” – szól a Rákgyógyítás portál orvosi rovatához érkezett egyik kérdés, amely visszatérően felmerül azokban, akiknek volt már daganatuk vagy a családjukban előfordult a betegség. A válasz egyszerű és mégis nagyon bonyolult. Az esetek többségében kijelenthető: a rák nem örökölhető, ennek előfordulását az esetek kisebb részében mutatták ki a kutatók. Vannak azonban olyan hajlamosító tényezők, amelyek továbbadhatók. Ahhoz viszont, hogy ebből rák legyen, a gének mellett általában más rákkeltő tényezők is szükségesek. Gyakorlatilag minden emberi gént ismerünk, s egyre nagyobb teljesítményű szuperszámítógépek használatával készülnek a genetikai, genomikai elemzések, amelyek révén keressük az összefüggéseket közöttük. A genetikai térképen találtak is már kapcsolódásokat a mellrák egyes típusai, a melanoma, a tüdőrák, a gyomorrák, a hasnyálmirigyrák, a vastagbélrák, de a májrák vagy az agydaganatok terén is, azonban ezeknek a felfedezéseknek egyelőre nagyon korlátozott a gyakorlati használhatóságuk – jelenti ki Falus András professzor. Nem elég ugyanis a géneket ismerni, azt kell megfejteni, hogyan alakulnak ki a tumorok kifejlődéséhez vezető génhálózatok és kinél mitől lépnek működésbe, mitől aktiválódhatnak a rákra hajlamosító komplex genetikai rendszerek. Forrás:
