Kevesen gyógyulnak meg a daganatos megbetegedésekből 2013-10-22 Mindent a rákról Megosztás: Tweet Magas összhalálozás, csökkenő születésszám Magyarországon. A fiatal korcsoportokban vezető halálok az öngyilkosság. De miből adódik az itthoni katasztrofális mortalitás? Magyarországon 2012-ben a KSH adatai szerint mintegy 129 ezer halálozás és 90 ezer élveszületés történt. Ezzel hazánk a világ legrosszabb tíz százalékába tartozik mind a nyers halálozási rátát, mind a reprodukciós rátát tekintve. Érdemes tehát áttekintenünk, hogy minek köszönhetjük ezt a magas halálozást. Mire kell figyelnünk, min kell javítanunk ahhoz, hogy leszorítsuk Magyarországon a magas mortalitást, így hosszabbítva meg egyben a születéskor várható élettartamunkat is. A fejlett országokban, így hazánkban is a vezető szerep a nem-fertőzéses eredetű halálozásoké, ezen belül pedig kiemelkedik a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta, valamint a daganatos halálozás. Ez a két nagy betegségcsoport teszi ki az összes halálozás mintegy háromnegyedét. A teljes lakosságot tekintve megemlítendő még a májcirrhosis, a légúti és emésztőszervi megbetegedések, valamint a cukorbetegség és szövődményei, mint fajsúlyos halálokok. A két legnagyobb csoportot alkotó rosszindulatú daganatos betegségek, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések a KSH adatai alapján összességében mintegy 100 ezer halálesetért tehetőek felelőssé (a daganatos betegségek körülbelül 33 ezer, a szív- és érrendszeri megbetegedések pedig mintegy 66 ezer ember halálát okozták 2011-ben). A két betegségcsoportban bár csökkenő a mortalitás a 90-es évek eleje óta, de nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon rosszul állunk, a tumoros betegségeket tekintve pedig sajnos még a visegrádi országok között is sereghajtók vagyunk. Azt hihetnénk, hogy a magas halálozás a magas előfordulási arányok (magas incidencia) miatt alakult ki Magyarországon, illetve a kelet-európai régióban. Azonban friss tanulmányok is rámutatnak a tényre, miszerint ugyanolyan (sőt sokszor kisebb) incidencia mellett is rosszabb halálozási mutatókat produkálunk. Az egész lakosságot tekintve tehát a fenti halálokok a mérvadóak hazánkban ugyanúgy, mint más fejlett országban, sajnos hasonló előfordulás mellett is magasabb halálozással. Az igazán érdekes és megdöbbentő adatokat azonban akkor kapjuk, ha megvizsgáljuk, hogy az utóbbi 20 évben hogy alakultak az egyes halálokok a teljes lakosságot, illetve egyes korcsoportokat figyelembe véve. A teljes lakosságot tekintve nincs nagy meglepetés. Az ischaemiás szívbetegség és a stroke után a tüdőrák és a vastagbéldaganat ma a vezető halálokok. A fiatal korosztályokat vizsgálva azonban döbbenetes eredményeket kapunk. Ma hazánkban a 25-29, a 30-34 és a 35-39 éves korosztályban, tehát 25-40 éves korig, a fiatal felnőttkorban mindvégig a vezető halálok az öngyilkosság. A kissé idősebb korcsoportokban pedig ”előretör” a májcirrhosis, az ischaemiás szívbetegség, a daganatos betegségek és a stroke. Ezek a statisztikák jellemzőek gyakorlatilag minden fejlett államra. A fiatalkori öngyilkosság tehát nem csak Magyarországon, de mindenütt a fejlett világban vezető helyet foglal el, melynek össztársadalmi terhe óriási. Összefoglalás Magyarországon a halálozási statisztikák szerkezete -kivéve talán a cirrhosis előkelő helyét – tipikusan a fejlett országokra jellemző képet mutat. A kilencvenes évek óta arányaiban igazán jelentős változások sajnos nem történtek, igen magas halálozási adatokat mutatunk a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos halálozások terén, e két csoport adja az összhalálozás mintegy háromnegyedét. Az ischaemiás szívbetegségben, strokeban mutatott eredményeink az elmúlt 20 évben lassan, de biztosan javuló tendenciát mutatnak, bár az elmaradásunk sokszor még a visegrádi országokat tekintve is érezhető. A daganatos betegségek okozta mortalitásban a tendencia sajnos nem ennyire egyértelmű. Néhány daganattípus jelentősebb életév-veszteséget generál, mint a kilencvenes években (tüdőrák, vastagbélrák), ugyanakkor más típusokkal – viszonylag – sikeresebben vettük fel a harcot (emlőtumor, leukémiák). Nem elhanyagolható a diabetes betegségterheinek folyamatos növekedése, illetve a mentális betegségek (különösen pl. az Alzheimer-kór) emelkedő száma sem. Bár ez a két betegségcsoport viszonylag hosszú ideig, többé-kevésbé jól karbantartható állapotot eredményez, azonban összességében egyre nagyobb életév-veszteséget és betegségterhet okoz. Sajnos több kutatás is rámutat, hogy ez egészségügyre fordított kiadások, és a halálozás között egyértelmű összefüggés van: még ugyanolyan előfordulás mellett is jobb halálozási mutatókkal rendelkeznek azon országok, akik többet költenek egészségügyre. A halálozási mutatókban és a születéskor várható élettartamban pedig területileg is óriási eltéréseket találunk, még az országhatáron belül is, azonban ezek tárgyalása egy külön cikk témája lesz Forrás:
