Nem mindegy milyen zsírt fogyasztunk! 2014-01-27 Diéta Megosztás: Tweet Hazánkban, a különböző ajánlások ellenére, még mindig sok gyermek fogyaszt nagyobb mennyiségben állati eredetű, kedvezőtlenebb élettani hatású telített zsírt, mint telítetlen növényi zsiradékot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a táplálkozásban, így a gyermekkori étrendben is előnyben kell részesíteni az egyszeresen és többszörösen telítetlen növényi zsiradékokat: a növényi olajokat és az azokat tartalmazó élelmiszereket a telített – állati – zsírokkal szemben. Fontos tudnunk, hogy zsiradékra igenis szüksége van az emberi szervezetnek, a fejlődésben levő gyermeknek is. Hasonlóan fontos a mérték, azaz a javasolt mennyiség betartása, s lényeges a telített és telítetlen zsírsavak aránya is. A zsíroknak igen nagy élettani jelentőségük van szervezetünkben. Részt vesznek többek között a sejthártya felépítésében, bizonyos hormonok kialakulásában, és segítik a zsírban oldódó vitaminok felszívódását is. Energiát szolgáltatnak, mégpedig lényegesen többet, mint a szénhidrátok. A napi energiaszükségletünk 30%-át a táplálékkal elfogyasztott zsírok kell fedezzék. A „jó” zsírok A zsírokat különböző zsírsavak – telített és telítetlen zsírsavak – alkotják, amelyeknek más-más az élettani szerepük. Táplálkozási szakemberek az állati eredetű, telített zsírsavak helyett növényi eredetű zsírsavakat javasolnak nagyobb arányban fogyasztani. A többszörösen telítetlenek közül kiemelt jelentőségű az omega-3-zsírsav, amelyben gazdag étrendet (lenmagot, diót, mogyorót, repceolajat, tengeri halakat vagy busát) javasolnak az orvosok és a táplálkozástudományi szakemberek a kiegyensúlyozott étkezésben. Az omega-3-zsírsav ideális mennyiségének fogyasztásához naponta szerepeljen a gyermekek étrendjében növényi olajjal készült élelmiszer (pl. saláta) és hetente egy-két alkalommal hal. A 60g/nap összes zsiradékmennyiséget az állati és növényi eredetű élelmiszerek – húsok, húskészítmények, tej- és tejtermékek, valamint olajos magvak tartalmaznak. Zsírszegényen: mennyiség, minőség, főzési technikák A gyermekek mindennapi étkezésében a zsiradékfogyasztás szempontjából a mennyiség és minőség, a zsiradékok helyes arányú felhasználása, valamint a főzési technikák betartása fontos. Kenyérkenéshez inkább margarint, míg az ételek készítéséhez és ízesítéséhez elsősorban növényi olajat (pl. repce- vagy olívaolajat) használjunk, s kerüljük az állati eredetű zsiradékokban való sütést. Az olajban sütött ételeket mindig alaposan csöpögtessük le, majd tegyük papír törlőkendőre, hogy az a maradék olajat felszívja. Ételeinket inkább pároljuk (különösen a zöldségféléket, hiszen így megőrzik frissességüket és vitamintartalmukat), s alkalmazzunk egyéb zsírszegény konyhatechnológiákat, mivel a növényi zsiradékok energiatartalma is elég nagy. A lehetőleg csekély zsírtartalmú húsok mellett rendszeresen, legalább hetente egyszer – de inkább kétszer – kerüljön az asztalra többszörösen telítetlen zsírsavban gazdag halféle is. Persze, nem fűszeres, csípős halászlét kell kínálnunk gyermekeinknek, hanem például roston sült, filézett halat. Az olajos szardíniáról is mindig csöpögtessük le az olajat, s a hal húsa villával összetörve, kevés citromlével ízesítve, pirítósra kenve valószínűleg a gyermekeknek is ízleni fog. Krémes édesség és csokoládé helyett inkább telítetlen zsírsavakat tartalmazó, olajos magvakból készült, mézzel édesített müzliszeleteket adjunk tízóraira vagy uzsonnára. Az egészséges táplálkozás alapjait gyermekkorban kell elsajátítani. A minta mi magunk vagyunk, a mi étkezési szokásaink lesznek számukra mérvadók később, felnőttkorukban is. Mindannyian azt szeretnénk, hogy gyermekeink egészségesen nőjenek fel, s ennek a rendszeres testmozgás mellett legfontosabb alapja az egészséges táplálkozás. Forrás:
