A rémálomban egy az üldöző és az üldözött 2014-04-09 Blog Megosztás: Tweet Sokan, akik nem képesek vagy nem tudják a megoldandó helyzeteket kezelni, a kisebb-nagyobb konfliktusaikat megoldani, rémálomba menekítik a gondjaikat – mondja G. Németh György, c. egyetemi docens, a Budapesti Alvásközpont igazgatója. – Mitől függ, hogy mit álmodunk? A magyar nyelvben keveredik az álom és az alvatlanság fogalma. Álmatlan éjszakáról beszélnek gyakran egy-egy nehéz éjszaka után, pedig ez esetben valójában alvatlanságról, kialvatlanságról van szó. Az álmatlanság nem azonos az alvatlansággal, miképpen a kialvatlan ember is álmodik. Az álmok világa periférikus a tudományos kutatások területén, maga a tudományos, professzionális alvásgyógyítás is alig néhány évtizedre vezethető vissza. Alvásközpontunkban több ezer adatot tárolunk a mai magyar emberek alvásminőségéről. A hazai alváskutatásaink megerősítik a nemzetközi tapasztalatokat: nehéz tudományos véleményt alkotni az álmodásról, pedig ma már nyílvánvaló, hogy az álmok a lélek valóságából táplálkoznak, amelyek tértől és időtől függetlenek, ahol a tudatalatti törvényei érvényesülnek. Ha az álmokat a kellemetlen, illetve kellemes élmények kategóriái felől közelítjük, megállapítható: gyakrabban jelentkeznek jóérzésű álmok a fáradtság, a kimerültség állapotában, amikor el tudjuk engedni magunkat, könnyeben sodródunk a kellemes álmok világába. Az álmok minősége természetesen jelentősen függ a személyiség gazdagságától és attól, hogy miképpen viszonyulunk a mindennapi életünkhöz. Aki száraz, unalmas, enervált, fantáziamentes életet él, nem képes olyan szó szerinti színes álmokra, mint aki gazdag ingerkörnyezetben, színesen éli az életét, kapcsolatai nyitottak az emberekre, a körülötte alakuló történésekre. És persze a napi élményeinknek is jelentős szerepe van abban, hogy milyen lesz a következő alvásunk álomképe. A szervezetünk fizikai állapota, a fájdalmak vagy akár csak egy bőséges vacsora túlterhelt gyomorral jelenősen befolyásolhatja az álmainkat. – Mitől vannak rémálmaink? Álmaink befolyásolhatják az egészségünket, legalábbis a szellemi egészségünk szempontjából mindenképpen. A jó ébredés alapja a kellemes álmodás, a rossz álom utáni ébredés pedig semmiképpen sem eredményez kellemes közérzetet. Álmok nélkül nehezebben tudunk megszabadulni a túlnyomástól, a rémálmodó tulajdonképpen valamilyen módon feldolgozza a nyomasztó problémákat. A legújabb pszichológiai kutatások megerősítik: egy rémálomban az üldöző ás az üldözött is maga az álmodó, egy személyben. Mélyanalitikai elemzés, pszichoanalízis segíthet a rémálmok, és egyáltalán az álmok megfejtésében. Sokan egyébként, akik nem képesek vagy nem tudják a megoldandó helyzeteket kezelni, a kisebb-nagyobb konfliktusaikat kezelni – rémálomba menekítik a gondjaikat. A napi életvitelünk és mindenekelőtt a hozzáállásunk az élethez, a világhoz meghatározó az álmainkban is. Az optimista szemléletű ember könnyebben oldja meg a napi feladatait, hamarabb dolgozza fel a kudarcait és egészségesebb szellemi és testi vonatkozásban is, mint aki búval bélelt, gondjait tragédiaként cipeli, és életvitelét a szomorúság és letargia terheli és jellemzi. Valamennyien kerülhetünk bármikor ilyen helyzetbe, de hogy miképpen jövünk ki belőle – rajtunk is múlik. Ha ez nem sikerül önerőből, ne szégyelljünk segítséget kérni másoktól: családtagtól, baráttól, ismerőstől és szakembertől. – Most feltaláltak egy telefonos applikációt, ami hangokkal befolyásolja állítólag az álmainkat. Igaz ez? Van erre egyáltalán lehetőség (hogy befolyásoljuk az álmainkat)? Az alvó ember az alvás ma már ismert fázisait éli meg. Különböző mértékben képes felfogni a külvilág ingereit. Ennek a mértéke a domináló, a minősége pedig befolyásoló. Nyilvánvaló, hogy egy kellemes, az emberi fül számára "simogató" hanginger nem jelent olyan sokkot, mint egy "fülsüketítő" hangrobbanás. Alváslaboratóriumunkban az ébredés szakaszát vizsgálva megállapíthatjuk: egyáltalán nem mindegy hogy milyen hanginger és melyik szakaszban éri az alvó vagy ébredő embert. Egy éles rezonanciájú hang szinte azonnal felébreszti az alvót, akármelyik fázisában is találja, egy ilyen hangsokk azonban jelentős mértékben befolyásolja nemcsak a reggeli közérzetet, hanem hatással van az egész napjára. Az álmok befolyásolása nem kizárt, az alvó embernek küldött hangok minősége, ereje és persze mennyisége befolyásolja az alvás minőségét, és valószínűen hatással lehet az álmodásra is. Forrás:
