Így lehet biztonságos és esztétikus az anyajegy eltávolítás

Ezek a biztonságosság feltételei

Foto:anyajegyszurokozpont.hu

Az anyajegy eltávolításának két fő oka lehet: az egyik, ha az anyajegyszűrés során a bőrgyógyászban felmerül a rosszindulatúság gyanúja és emiatt, vagy ennek megelőzésére fontosnak ítéli az eltávolítást, a másik, ha az eltávolítást a páciens kéri, mert az anyajegy olyan bőrfelületen helyezkedik el, ahol rendszeresen irritációnak van kitéve, vagy esztétikailag zavarja.

Mindkét esetben sebészeti eltávolítás biztonsággal és csekély megterheléssel, helyi érzéstelenítésben elvégezhető. A biztonságosság egyik záloga ugyanis, hogy a teljes egészében eltávolított anyajegy seb széleinél nem szövetroncsoló, sebészi kimetszés történjen és így készüljön belőle szövettani vizsgálat. Ebből tudja ugyanis megállapítani a patológus, hogy az ép határokkal eltávolított elváltozás további kezelést nem igénylő jóindulatú elváltozás volt, vagy esetleg további, kiegészítő sebészi és/vagy onkológiai kezelést igénylő rosszindulatú bőrdaganat. Ez utóbbi esetben azt is rögzíti, milyen típusú bőrrákról lehet szó, milyen kiterjedésű a daganat, milyen stádiumú és milyen egyéb, az utókezelést meghatározó és segítő jellemzőket tud azonosítani.  A patológiai vélemény és leírás alapján lehet meghatározni a beteg további gondozását, beleértve akár szélesebb ép zóna kimetszésnek szükségességét is.
– A szövettani vizsgálat miatt tehát a legbiztonságosabb eljárás a szakszerű sebészeti eltávolítás, amikor az anyajegyet teljes egészében, a szélein ép szövetekkel metsszük ki. Ugyanezen okból nem jöhet szóba például a fagyasztás vagy az elektrosebészeti égetés – ismerteti Csapó doktor. – Ugyanakkor, biztosan nem rosszindulatú elváltozás esetén, ha például esztétikai okból történik a bőr vagy bőrfüggelék eltávolítása, egészben, lehetőleg ép széllel lézerrel is ki lehet metszeni a képletet. Szövettani vizsgálat ekkor is elengedhetetlen.

Így lehet esztétikus az anyajegy eltávolítás

Foto:anyajegyszurokozpont.hu

Az anyajegy kimetszése kapcsán a páciensekben mindig felmerül a kérdés, hogy marad-e utána heg. Erre az a válasz, hogy minden sebészeti beavatkozás után marad vissza heg. Anyajegy eltávolításakor nem csak a bőr legfelső rétegét kell érinteni, hanem a lejjebb elhelyezkedő rétegeket elválasztó bazális membránt, vagy mélyebben, az irha rétegét is, tehát nem csupán felületes, hanem teljes bőrvastagságot érintő beavatkozásról van szó. 
– A jó hír viszont, hogy szövetkímélő műtéti technikával elérhető egy egészen vékony vonalként megjelenő heg – ismerteti dr. Csapó Zsolt PhD, az Anyajegyszűrő Központ sebésze. – A gyógyulási időt és a hegesedést ezen túl számos további tényező is befolyásolja, például, hogy mennyire van nagyobb mozgásnak, feszülésnek kitéve az adott bőrfelület, mennyiben éri nap, víz, és természetesen mindenkinél különbözhet a sebgyógyulási hajlam, vagy akár a beteg kisérő betegsége, mint például a cukorbetegség, vérzékenység, keloid képző hajlam is. A seb teljes gyógyulása mintegy 6-12 hónap. Általánosságban igaz, hogy a varratok eltávolítása után a heg még duzzadt, viszket, a bőrfelszínből előemelkedő, piros lehet, de egy-két hónap után már szépen belesimulhat a bőrfelületbe. Mindezeket figyelembe véve, amennyiben esztétikailag is megfelelő hegre törekszünk javasolt az eltávolítást olyan időpontra tervezni, amikor a külső hatásokat csökkenteni tudjuk. Legyen jól beállított például a beteg vércukor értéke, vagy válasszunk olyan évszakot amikor a testet takarjuk és a napsütés miatti bőr, és ezzel együtt, a heg leégésnek esélye kisebb. Ilyenek például a napfényszegény őszi-téli hónapok, hiszen ilyenkor a legkönnyebb betartani a legfőbb szabályt, vagyis, hogy a friss heget ne érje közvetlen napsütés.

Ki dönthet az anyajegy eltávolításáról?