Egyszerű és hatékony módszer a melanoma korai felismerésére

Egyszerű, hatékony és nemzetközileg is bevált módszert javasol nyári kampányában a legveszélyesebb bőrdaganattípus, a melanoma korai felismerésére a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT).

A hazai bőrgyógyász szakmai szervezet az úgynevezett „rút kiskacsa” módszer alkalmazását ajánlja, amelynek az a lényege, hogy az általában hasonló anyajegyeinktől eltérő anyajegy – a „rút kiskacsa” – veszélyes lehet, ezért minden esetben meg kell mutatni szakembernek. A társulat szakorvosai ezen a héten a Fishing on Orfű Fesztiválon dermatoszkópos anyajegyszűréssel várják a résztvevőket. Az MDT új weboldalán további hasznos információkat találnak az érdeklődők, a „rút kiskacsa” módszert bemutató videót pedig itt tekinthetik meg.

2022-ben az Magyar Dermatológia Társulat (MDT) – a nemzetközi trendekhez igazodva – egy új, könnyen alkalmazható és közérthető eszközt, a „rút kiskacsa” módszert javasolja a népegészségügyi szempontból is fontos rendszeres önvizsgálathoz, amelynek nem a tételes tünetlista megismertetése, hanem a gyanús bőrelváltozások gyors felismerése a célja.

A módszer hátterében az áll, hogy egy-egy ember bőrén általában hasonló jellegű (méretű és színű) anyajegyek és pigmentációs foltok találhatók. Ha közülük bármelyik láthatóan (látványosan) eltér a többitől, azzal érdemes szakorvoshoz fordulni, mert fennállhat a melanoma lehetősége. Azaz már akkor is meg kell szólalnia a vészjelzőnek a fejünkben, ha egy, a többitől jelentősen eltérő anyajegyet, „rút kiskacsát” találtunk a bőrünkön.

A MDT szerint továbbra is segíti az önvizsgálatot végzőket az ABCDE-szabály, amely szerint figyelni kell az anyajegyek és pigmentált bőrfoltok színére, alakjára, szimmetriájára, méretére és ezek változásaira, de ugyanennyire fontos, hogy a többitől feltűnően eltérő anyajegyekkel vagy elváltozásokkal – rút kiskacsákkal – azonnal bőrgyógyászhoz forduljunk.

A szakemberek szerint ez a módszer jelentősen egyszerűsítheti az önellenőrzést, és a kiskorúaktól az idős családtagokig könnyebbé teszi a problémás bőrelváltozások korai felismerését. A figyelmeztető jeleket tehát szaktudás és tapasztalat nélkül is könnyebb észlelni, a tételes és részletes vizsgálatot pedig a szakorvosra bízhatjuk.

A könnyített önvizsgálati kritériumok a szakemberek szerint ugyancsak segíthetnek változtatni azon a – Szegedi Tudományegyetemen melanomás betegek körében elvégzett kutatásból származó – statisztikán is, amely szerint a saját bőrüket rendszeresen ellenőrző emberek többsége sincs tisztában azzal, hogy pontosan mire kellene figyelniük.

„A melanoma korai felismeréséhez elengedhetetlen, hogy előzetesen képekről és informatív leírásokból is megismerjük a gyanúra okot adó elváltozásokat. A rendszeres önvizsgálatnak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy mit kell észrevennünk, és mi az, amivel azonnal orvoshoz kell fordulnunk. A kutatásunkban részt vevő melanomás páciensek kétharmada korábban végzett önvizsgálatot, azonban joggal feltételezhetjük, hogy a szükséges ismereteik jórészt hiányoztak. Ezen változtatni szükséges, és ehhez ad új támpontot a „rút kiskacsa” módszer!” – mutatott rá dr. Baltás Eszter PhD, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi docense.

Életre szóló leégések

A bőrrák különböző típusai eltérő életkorban veszélyeztetik az egészséget, ezért a fiatal felnőttektől a legidősebbekig minden korosztálynak van miért odafigyelnie a gyanús bőrtünetekre. Bár a melanoma nem a leggyakoribb bőrdaganat, mégis a legveszélyesebb bőrráktípus, amely a legtöbb áldozatot követeli világszerte, így Magyarországon is.

Rendkívül agresszív, a pigmentsejtek károsodása miatt kialakuló rákos megbetegedésről van szó, amelynek korai tünetei nem okoznak fájdalmat, és nem feltűnőek.

A melanoma éppen azért veszélyes, mert míg korai szakaszában csak az adott bőrfelületet érinti, és sebészeti rutineljárással kimetszhető, késői stádiumban észlelve súlyos, áttétes daganatos betegséget okozhat. Közismert adat, hogy korai stádiumában felfedezve szinte 99 százalékban biztosítható az érintettek gyógyulása, míg a szervi áttéteket okozó, kiterjedt betegséggel diagnosztizált pácienseknél ugyanez a fentinek csupán töredéke.

A szegedi kutatásból az is kiderült, hogy a melanomás betegek harmada még mindig több mint egy évig vár, hogy a gyanús bőrelváltozással orvoshoz forduljon, 38 százalékuk pedig a diagnózis felállítása előtt nem is tudott arról, hogy a melanoma rosszindulatú bőrdaganat.

Fotó: 123rf.com

Ahogy minden daganatos bőrbetegségért, a melanoma kialakulásában is szerepet játszik az UV-sugárzás, amely megfelelő védelem és odafigyelés nélkül a bőrünkben – gyermekkortól összeadódó – károsodást okoz. Az UV-sugárzás szerepe elsősorban a napfénynek kitett bőrterületeken (arc, hát, végtagok) lévő melanomák esetében bizonyított. Bizonyos ritka formáinak (köröm alatt, tenyéren talpon kialakuló melanoma) kialakulásában az UV-sugárzás szerepe kevésbé jelentős. A bőrrákok többsége – mint a basalioma vagy a laphámrák – éppen azért fordul elő gyakrabban 45 éves kor felett, mert az évtizedek alatt felhalmozódott UV-terhelés ekkorra fejti ki hatását.

Fontos tudni, hogy már egy szoláriumbérlet felhasználása vagy néhány, a strandon elszenvedett leégés is szerepet játszhat a festéktermelő bőrsejtek rosszindulatú daganatának, azaz a melanomának a kialakulásában. És a gyermek- vagy kamaszkorban szerzett néhány hólyagos leégés is megduplázhatja a felnőttkori melanoma kialakulásának kockázatát.

Fényvédelem és egyszerűsített önellenőrzés = esély a bőrdaganatok ellen

Néhány gyakorlatban azonnal alkalmazható tipp az UV-sugárzás elleni védekezéshez:

11 és 15 óra között ne tartózkodjon közvetlen napsütésben, keressen árnyékos helyet.
Minden esetben használjon a bőrtípusának megfelelő, magas faktorszámú napvédő készítményt, és kétóránként vagy fürdés után ismét kenje be a bőrét.
A naptejet legalább 20 perccel azelőtt vigye fel a bőrére, hogy napra megy, és ne hagyja ki a lábfejét, a kézfejét, a fülét és az orrát sem.
Ha tartósan a szabadban tartózkodik, viseljen arcot árnyékoló kalapot vagy sapkát, illetve a teljes testet takaró, jól szellőző (esetleg UV-szűrős) ruházatot.
A tűző napsütés ellen mindig – nemcsak a strandon, de a kertben, a sport és a szabadtéri munka közben is – védekezzen.
Mutasson jó példát a gyermekeinek: vigyázzon rájuk, vonja be őket is a fényvédelembe, hogy már korán kialakuljanak bennük a helyes prevenciós szokások.
Ismerje meg a bőrtípusából adódó lehetséges kockázatokat, és tartsa szem előtt azokat, amikor napra megy.
Ne járjon szoláriumba, mert már egy alkalom is növelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát.
A D-vitamin-készletek pótlására elegendő a napi 15 perc tavaszi napfürdő, illetve télen javasolt kiegészítő D-vitamin szedése is.
Viseljen UV-szűrős napszemüveget.

A fényvédelem és a rendszeres önellenőrzés csak együttesen hatékony védekezés a melanoma ellen. A Magyar Dermatológiai Társulat legfontosabb tanácsa 2022-ben is – a fényvédelem fontossága mellett – a havonta elvégzett önvizsgálat, amelynek során nemcsak a nyilvánvaló – a vállon, a mellkason és a háton megjelenő – „rút kiskacsákra” kell figyelni, de a hajas fejbőrön, a felkar belső részén, a kéz- és lábfejen, sőt az ujjak közötti területekre is.

Ha gyanús elváltozásokat, a megszokottól eltérő pigmentfoltokat vagy anyajegyeket találunk, mindenképpen forduljunk bőrgyógyászhoz, mert egy megnyugtató, negatív eredménnyel záruló dermatoszkópos anyajegyszűrés és anyajegyeltávolítás sokkal kevésbé rizikós, mint egy későn diagnosztizált melanoma/nem -melanoma típusú bőrdaganat.

A melanomával és a nem melanoma típusú bőrrákokkal kapcsolatos további információkat találhat a skindex.hu-n, a Magyar Dermatológiai Társulat 2022-ben indult közérdekű tájékoztató platformján.