Ez a két sport csökkenti a migrénes rohamok gyakoriságát

Akit gyakran kínoznak migrénes rohamok, gyakrabban húzzon sportcipőt! A sport pozitívan hat a migrénes rohamok erősségére, gyakoriságára és időtartamára. Ezt bizonyítják a Kieli Egyetemi Klinikán végzett vizsgálatok.

A Stephanie Darabaneanu által vezetett team 52 olyan önkéntest vizsgált meg, akik már 20 éve szenvedtek migrénes rohamoktól. Tíz hét alatt a résztvevőknek hetente háromszor harminc percet kellett sportolniuk.

A résztvevők egyik fele számára a kocogást, a másik felének a nordic walkingot jelölték ki.

Foto:123rf.com

„Ezek a sportok felgyorsítják a stresszhormonok leépülését. Mivel a migrén a stresszfeldolgozás agyi zavara, az alacsonyabb stresszhormonszint befolyásolja az egyéni fájdalomküszöböt.” – magyarázza Darabaneanu az elméletét.

Hallott már a migrén pirszingről?

Az eredmények

Feljegyezték a migrénes rohamokat a vizsgálatok előtti nyolc hétben, a vizsgálatok alatt és azt követő nyolc hétben. Minden csoportban megmutatkozott a sport pozitív hatása. A tréning után a migrénes rohamok ritkábban jelentkeztek, kevésbé intenzíven és rövidebb ideig tartottak.

A módszer azonban nem mindenki számára megfelelő. Majdnem a résztvevők fele, összesen 24 ember nem tudta magát tartani a feladathoz, és nem edzett rendszeresen az előírtaknak megfelelően.

Gyógynövényes gyógymódok allergiára, szorongásra, migrénre

„A sport segít, de csak addig, amíg segít leépíteni a stresszt. Ha maga az edzés generálja a stresszt, akkor a módszer természetesen nem működik.” – hangsúlyozza a kutatás vezetője. Ez a kocogók csoportjában gyakrabban előfordult, közülük többen feladták, 16-an a 26-ból. A nordic walkingos csapatból csak 12-en nem tartottak ki végig a tíz hét alatt.

„A következő lépésben azt szeretnénk megvizsgálni, hogy heti két edzés is hatásos-e.” –mondja Darabaneanu. Továbbá azt is tisztázni kell, hogy csak a kitartó sportoknak van-e pozitív hatásuk a migrénes páciensekre vagy más típusú edzések is hatásosak, például az erősítő gyakorlatok.

(WEBBeteg – B. M.; Forrás: NetDoktor.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

Forrás: webbeteg.hu