A glaukómás beteg életmódja: avagy mit lehet, és mit nem szabad

Életminőség, elavult és érvényes szabályok 

Minden krónikus betegségben a beteg kezeléshez való viszonyát az életminőség és a kezelés életminőségre gyakorolt hatása határozza meg. A látás csökkenésével az életminőség nagyon jelentősen romlik (pl. közlekedés akadályozott, az írás, olvasás nehézségbe ütközhet).

Korábban rendkívül sok életmódi megkötést írtak elő a zöldhályogos betegeknek. Noha ezek az ajánlások már több évtizede elavultnak tekinthetők, rendszeresen találkozunk olyan betegekkel, akik vagy téves orvosi utasítás alapján, vagy olvasmányaik alapján úgy vélik, hogy a szükségtelen korlátozásokat is meg kell tartani. Ilyen elavult korlátozás zöldhályog esetén a sötétben való tartózkodás tilalma (beleértve mozi/színházlátogatás) vagy a kávézás mellőzése. Ezek az életminőségi korlátozások mára teljesen elavultak. A glaukómát megfelelő módon, lézeresen, műtétileg vagy szemcseppel el kell látni, utána ilyen életmódi korlátozásokra nincsen szükség. Más szabályok azonban több glaukóma típusban alapvető fontosságúak. Ezek közül néhányat az alábbiakban ismertetünk. 

Fotó: 123rf.com

A közlekedés fokozott figyelmet igényel 

Zöldhályog esetén a látótér a betegség súlyosságától függően jelentősen károsodhat. Az alsó látótérfél károsodása különösen veszélyes a közlekedés szempontjából, mivel az úton lévő akadályok, lépcsők, közelben lévő kisebb gyermekek, állatok észlelését az ilyen látótérkiesés lehetetlenné teszi. Ez gyakran balesethez, eleséshez, csonttöréshez vezet. Előrehaladottabb stádiumú zöldhályog esetében a közlekedés komoly veszélyt rejt magában, hiszen a beteg akár a közeledő nagyobb járművet sem észleli, amíg az el nem éri a látótere központi részét – ám ez csak akkor következik be, amikor a jármű a beteget már elütötte. Előrehaladott stádiumban ezért az elütéses közlekedési balesetek gyakorisága és súlyossága nagy. Akár kisebb mértékű látótér károsodás is akadályozhatja a meglévő gépjárművezetési engedély meghosszabbítását. Ennek felmérésére speciális tesztek léteznek, melyeket szemorvosnak kell elvégeznie, és írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a látótér állapota a járművezetést megengedi-e. A glaukóma betegség ténye önmagában nem értelmezhető a jogosítvány megadása/megtagadása szempontjából, kizárólag a betegség okozta látótér károsodás mértéke számít. 

Ezeket érdemes tudni a glaukómáról

Sport, rázkódás, fejjel lefelé elfoglalt testhelyzet 

A glaukómás betegek egy része fiatal vagy fiatal középkorú. Sokan közülük aktívan sportolnak, és ez egyes zöldhályog formában a betegség nagyon jelentős romlásához vezethet. Az ún. Pigment diszperziós glaukómában, a szivárványhártya és a szemlencsét tartó rostok kóros érintkezése következtében pigmentszemcsék csiszolódnak ki a szivárványhártyából. Ezek a pigmentszemcsék elzárják azt a szövetet, min át a szem belső folyadéka (a csarnokvíz) a szemből távozni tud, ezáltal a szem belső nyomása jelentősen megemelkedik. Ha a beteg nagyobb lehajlást végez vagy rázkódásnak van kitéve, az összedörzsölődés a és a pigmentszemcsék felszabadulása jelentősen fokozódik. Mivel a pigment szóródásos glaukóma tipikusan fiatalkori betegség, az ilyen betegeknek – akár a kezeltek akár nem – a rázkódással járó sport tevékenységektől (pl. hegyikerékpár, kosárlabda, boksz, ugrálással járó sportok) tartózkodni kell. 

Fotó: 123rf.com

Előfordulhat az is, hogy a glaukómás beteg fúvós hangszeren játszik. E hangszerek megszólaltatásakor a levegőt a tüdőből nagy nyomással kell kiáramoltatni. A nagy nyomás a mellkasban növeli a fejből a szív felé vezető vénák nyomását, ami a vénás vérelvezetés csökkenését eredményezi. Mivel a szem belső folyadékát (a csarnokvizet) elvezető utak a fej vénás elvezetéséhez kapcsolódnak, az erős préselés – így a fúvós hangszeren való játék is – a csarnokvíz távozását csökkenti, ami miatt a szemnyomás jelentősen megnő. Az ilyen helyzet glaukómában, különösen előrehaladott stádiumú glaukómában egyértelműen a betegség romlását okozza, ezért a fúvós hangszeren való játék glaukómás betegek esetében kerülendő. 

Egyesek a fej lelógatásásával vagy fejenállással járó sportot végeznek (pl. jóga). Mivel a fej lehajtása vagy a fejenállás jellegű testhelyzet a préseléshez hasonlóan növeli a fej vénáinak nyomását, glaukóma esetén ez a testhelyzet mindenképp kerülendő. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a fej lehajtása, lógatása nélküli sportok vagy jóga pózok kerülendők lennének. 

Utazás repülőgépen 

A repülőgépen történő utazás során a kabin nyomása alacsonyabb, mint a föld felszínén lévő légnyomás. Ez azt eredményezi, hogy a szem belső nyomása a külvilághoz képest nagyobbá válik. Előrehaladott glaukómás károsodás esetén a kezelőorvossal célszerű megbeszélni, hogy a repülőgéppel történő utazás esetén milyen kiegészítő szemnyomást csökkentő kezelés szükséges a repülés megkezdése előtt, ami a fenti hatást ellensúlyozni tudja. 

Foto:123rf.com

Szemcseppek használata glaukómában 

A szemcseppek használata nem könnyű. Sok látásában károsodott zöldhályogos beteg számára a sikeres cseppentés szinte lehetetlen, hiszen ezek a betegek nem látják a szemcseppes eszközt, amikor cseppenteniük kell. Súlyos látáskárosodás esetén célszerű, ha egy segítő cseppent. Ilyen esetben olyan glaukóma ellenes szemcsepp kezelést célszerű választani, amit ritkán (egy nap csak egyszer) kell alkalmazni.  

Fotó: 123rf.com

Alkohol fogyasztása glaukómában 

Az alkohol fogyasztása zöldhályog esetén nem speciálisan ellenjavallt, általános káros hatásai azonban ismertek. Egy speciális alkohol fogyasztási szempont viszont létezik glaukómás betegek esetében: az, hogy a nagy folyadéktérfogattal járó alkohol-bevitelt célszerű kerülni. Ez esetben nem az alkohol jelenti a problémát, hanem a bevitt folyadék mennyisége, ami megnöveli a keringő vér mennyiségét és az abból kiválasztódó csarnokvíz mennyiségét is. Ez, ha a csarnokvíznek a szemből történő elvezetése akadályozott, a csarnokvíz térfogat növekedése révén a szemnyomást akár jelentősen is megemelheti. Az alkoholfogyasztásban a mértékletesség, a folyadékfogyasztásban az egyszerre nagyobb mennyiség bevitelének a kerülése a célszerű glaukóma esetén – mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája. 

A fentiek csupán a legfontosabb életmódi ismereteket tartalmazzák. A glaukómás betegnek érdemes kérdéseit (beleértve életmódbeli kérdéseit) saját kezelőorvosával megbeszélni, nem pusztán a betegség megállapításakor az első vizit alkalmával, hanem a gondozás során, a későbbiekben is. Mindenkire érvényes, egységes életmódi tanács nincsen. Az állapot súlyossága és a zöldhályog típusa határozza meg a korlátokat és a lehetőségeket, melyeket a beteg és az orvos közösen kialakított állásponttal, megbeszélés során határozhat meg.