Ezeket érdemes tudni a glaukómáról 2021-08-03 Blog, Kívül-belül, Kórkép Megosztás: Tweet A zöld hályog (glaukóma) különösen veszélyes szembetegség, melyben a kezelést megelőzően kialakult károsodás vissza már nem fordítható. A zöld hályog megfelelő kezelés nélkül súlyos, az életminőséget jelentősen megrontó látáskárosodást és látásvesztést is okozhat. Sokan úgy hiszik, a glaukóma egyetlen betegség, pedig több, eltérő mechanizmussal károsító betegség összefoglaló neve. Noha az egyes zöld hályog típusokra eltérő klinikai kép és romlási ütem jellemző, mindegyik formában a látóideg károsodik. Ennek alapján tartoznak ugyanazon betegség csoportba. Hogy milyen típusai vannak a zöld hályognak, azt Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája mondta el. A zöld hályog a vakság egyik vezető oka A zöld hályog világszerte a vakság egyik vezető oka. Kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő, 40 éves kor felett az idősödés során a glaukóma kialakulásának esélye egyre magasabb. A betegség a kezdeti stádiumban nem okoz figyelemfelhívó tüneteket (ez igaz a nyitott és krónikusan zárt csarnokzugú glaukómák nagy részére), ezért sokan csak akkor fordulnak szakemberhez, amikor már zavarónak érzik a látáskárosodást mindennapi tevékenységük során. Ekkor azonban a károsodás már nagyon előrehaladott. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy a már kialakult károsodást visszafordítani nem lehet. Éppen ezért fontos, hogy ha valaki fokozott kockázattal (rizikóval) bír a zöld hályog kialakulása szempontjából, rendszeresen vegyen részt célzott szemészeti ellenőrzésen, hogy még korán, a panaszok (azaz a súlyos károsodás) kialakulása előtt fel lehessen fedezni a betegséget, és a hatékony kezelést még idejekorán meg lehessen kezdeni. Glaukóma kialakulásának kockázatát növelő tényezők A közeli vérrokonok között előforduló glaukóma (elsősorban szülőnél, testvérnél) Magas szemnyomás 40 év feletti életkor Közepes vagy nagy mértékű rövidlátás (mínusz 3 dioptria felett) Kisgyermekkori kancsalság, plusz dioptriás szemüveg viselésének javallata fiatalkorban (túllátóság) Magas vérnyomás Cukorbetegség Korábbi szemsérülés Szteroid szedése, szteroid tartalmú szemcsepp tartós használata A nyaki verőerek érszűkülete Milyen típusai vannak a zöld hályognak? Foto:pixabay.com Fontos, hogy a glaukóma nem egyetlen betegség, hanem több betegségformát takar. A zöld hályog két fő típusa a nyitott és a zárt csarnokzugú glaukóma, melyeknek létezik elsődleges és másodlagos formája is. Az előbbi esetén a glaukóma betegség az eredendő probléma, míg a másodlagos formáknál valamilyen más szembetegség hatására, másodlagosan emelkedik meg a szem nyomása, és az okozza a zöld hályog kialakulását. A kivörösödött szem nem mindig jelent komoly problémát, hiszen akár a füsttől, a száraz levegőtől is kivörösödhet a kötőhártya. Kivörösödött szem – ilyenkor kell szemészhez fordulni Glaukóma nyitott csarnokzug mellett A glaukómás esetek nagy részét ez teszi ki, és rendszerint mindkét szem érintett. Az elsődleges formánál a szem folyadékának (a csarnokvíznek) a kivezetése károsodik a csarnokzug szöveteinek tömörebbé válása miatt. Ilyenkor a csarnokvíz termelődése normális, de az elvezetése nem megfelelő. Emiatt a szemnyomás megemelkedik, ami zöld hályogot eredményez. A másodlagos esetekben a csarnokvíz elvezetődését biztosító szöveteket kóros anyag tömíti el, és emiatt csökken a folyadék kivezetődése. Ilyen eredményre vezet például egyes kóros fehérjék, vér, pigment szemcsék, tumorsejtek megjelenése a csarnokzug szöveteiben. Általánosságban tehát nyitott csarnokzug esetén a csarnokvíz elvezetődése a csarnokzugban akadályozott, de a csarnokzug normális anatómiai viszonyai nem változnak. A szemen belüli nyomás (a szemnyomás) megnő, és ez kiváltja vagy súlyosbítja a glaukómás károsodást. Létezik azonban olyan nyitott zugú zöld hályog is, amiben a szemnyomás nem emelkedik a szokásos normális érték fölé, ez a normális nyomású nyitott zugú glaukóma. Foto:123rf.com Glaukóma zárt csarnokzug mellett A zárt zugú zöld hályog esetében a csarnokzugot, melyen át a csarnokvíz elvezetődne, a szivárványhártya szövete, idegen anyag vagy szöveti összenövés zárja el- tehát a csarnokzug anatómiai helyzete megváltozik. Az elsődleges formában a szivárványhártya előre domborodása okozza az elzáródást azért, mert a csarnokvíz a szivárványhártya mögött feltorlódva azt előre nyomja. Mindez akkor alakul ki, amikor a szem mérete a normálisnál kisebb (túllátó szem) és a szemlencse mérete a normális öregedés során megnő. A nagyobb szemlencse eldugaszolja a csarnokvíz útját a pupilla területében, emiatt a csarnokvíz a pupilla mögött felhalmozódik, és a szivárványhártyát előre tolja. A szemfenéki érelzáródást, a nyaki verőerek szűkületét, az elhanyagolt cukorbetegséget kóros erek kialakulása követi. Ezek a csarnokzugba nőve lehetetlenné teszik a csarnokvíz elvezetődését, és különösen súlyos másodlagos zárt zugú zöld hályogot okoznak – magyarázza prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája. Fotó: 123rf.com A csarnokzug elzáródásának sebessége alapján megkülönböztetünk heveny (akut) és lassú (krónikus) zárt zugú glaukómát. Gyors elzáródás esetén a szemnyomás hirtelen (néhány óra alatt) nagymértékben emelkedik, ami jelentős panaszt okoz a betegnek (szem és homlokfájdalom, émelygés, hányinger, a szem vörössége, ködös látás, a fényforrás körül szivárványszínű karika látása). Ez az állapot azonnali szemorvosi ellátást igényel, mert kezelés híján a látás egy-két nap alatt véglegesen elveszhet. A lassú, fokozatos elzáródás esetében a panaszok kevésbé kifejezettek, és a beteg akár panaszmentes is lehet, míg látása a glaukóma miatt elvész. Ez is aláhúzza, hogy mindenkinek célszerű néhány évente szemorvosi rutin vizsgálaton részt vennie, ha pedig valakinek zöld hályog irányában fokozott a kockázata, akkor a glaukóma irányú, célzott és részletes vizsgálat végzése évente indokolt. Forrás: https://napidoktor.hu/index
