Túlzott szorgalom vagy munkamánia?

Sokan úgy érezzük, hogy teljesen természetes, ha későn végzünk a munkával, vagy ha még otthon is előkerül a számítógép, miután lefeküdt a család. Vagy épp az is belefér, hogy hétvégén megnézzük a levelezésünket, elkészítsünk egy táblázatot vagy beszámolót. Mielőtt azonban ez a mindennapi rutin részévé válna, jó, ha tudjuk, hogy a túlzott munkamánia bizony ugyanolyan függőség lehet, mint például a dohányzás vagy az alkoholizmus.

A közelgő munka ünnepe (május 1.) alkalmából a Budai Egészségközpont szakpszichológusával utánajártunk, hogy hol húzódik a szorgalom és a munkamánia határa, illetve milyen következményei lehetnek a munkafüggőségnek.

„Mindenkinek más a viszonya a munkához. Vannak olyanok, akik megelégednek egy adott pozícióval, de vannak olyanok is, akik ambiciózusabbak és vágyuk, hogy a lehető legmagasabbra kerüljenek a ranglétrán. Mindkét állapot teljesen természetes, ha az illető jól érzi magát abban, amit csinál. Ám a túlzott szorgalom észrevétlenül csaphat át olyan függőségbe, amely az egyén életét alapvetően befolyásolja. Ha a munka a társas kapcsolatokat, a magánéletet, a testi-lelki egészséget és minden egyebet is háttérbe szorít, az már túlmutat a szorgalmon. Ezt a függőséghez hasonló állapotot munkafüggőségnek, vagy munkaholizmusnak is nevezik, amely ugyan olyan káros hatással lehet az emberre, mint az alkohol- vagy kábítószer-függőség” – mondta Dr. Hoyer Mária, a Budai Egészségközpont klinikai- és addiktológiai szakpszichológusa.

Vannak olyan szakmák, amelyekben gyakrabban fordul elő munkafüggőség. Így például fokozottan veszélyeztetettek a versenyszférában dolgozók, felsővezetők, menedzserek, vagy az olyanok, akik munkájában fontos, hogy mindig naprakészek legyenek. Számukra plusz nyomásként nehezedik az is, hogy mi történik, ha például betegség miatt kiesnek a munkából, így lemaradnak fontos dolgokról, vagy akár kárt is okozhatnak a cégüknek.

Milyen tünetei vannak a munkafüggőségnek?

A munkafüggők számára a munkavégzés már kényszert jelent, amely miatt minden egyéb dolgot elhanyagolnak.
Akkor is dolgoznak, amikor nem szükséges, ha máshol, például egy családi összejövetelen, vagy orvosnál kellene lenniük.
Minden, az életüket érintő egyéb probléma elől a munkába menekülnek.
Olyan feladatokat is elvállalnak, amire nem kérik, amik nem tartoznak teendőik közé.
Minden szabadidejüket, pihenésre, hobbira szánt idejüket is a munkára fordítják.
Nem vágnak bele olyan dolgokba, amelyek elvennék a munkára fordítható idejüket, például tartós kapcsolat.
Minden problémát, például a fáradtságot, halogatást a munkára fognak, így kifogásként használják azt.

Milyen tüneteket okozhat munkamánia?

Álmatlanság, stressz
Emésztési zavarok
Depresszió
Feledékenység, koncentrációs nehézségek
Gyomorfekély
Szív-és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás
Koffein- vagy energiaital-függőség, alkoholizmus, egyéb szerfüggőségek
Társas kapcsolatok beszűkülése, szellemi kimerülés

Dr. Hoyer Mária

„A munkamániában szenvedők számára a munka olyan löketet jelent, mint a függőknek a szenvedélyük tárgya. Minden gondolatuk a feladatok körül forog, e köré épül minden tevékenységük. Mivel a munka az egyetlen örömforrás a számukra, így egyre többet dolgoznak azért, hogy ezt az érzést újra átélhessék. Észre sem veszik, hogy a munkafüggőségük milyen negatív hatással van rájuk, a szervezetükre. A munkamánia megállapítása nem könnyű, hiszen a társadalom számára a munka érték, ha keményen és kitartóan dolgoznunk, akkor magasabb pozícióba kerülhetünk, több lesz a fizetésünk. De mindez megéri, ha tudjuk, hogy milyen káros hatással lehet ránk? Ha úgy érezzük, a munka átvette felettünk az irányítást, kérjünk segítséget annak érdekében, hogy elkerülhessük a komolyabb megbetegedést és újra visszaálljon az egészséges egyensúly az életünkben” – tette hozzá a szakpszichológus.