COVID - Ez történik a szervezetben az mRNS-vakcina hatására

Sokan még mindig óvatosak az mRNS-alapú COVID elleni vakcinákkal kapcsolatban. Sokan nem tudják, hogyan működnek a szervezetbe bekerülve.

Melyek a legfontosabb kérdések az mRNS-vakcinákról?

A koronavírus legveszélyesebb része a tüskefehérje, mert ez teszi lehetővé, hogy a vírus – cseppfertőzéssel a szervezetünkbe kerülve – a tüskefehérje felszíni receptorainak segítségével sejtjeinkhez kapcsolódjon – számol be a HaziPatika.hu.

Az mRNS-alapú vakcinák éppen a koronavírus tüskefehérjéjét célozzák meg. Mégpedig úgy, hogy a tüskefehérje genetikai információját rejtő hírvivő RNS-molekulát juttatják be a sejtek sejtmagon kívüli részébe, lipidtartalmú nanorészecskébe csomagolva, hogy az értékes molekula ne sérüljön.

A sejtek leolvassák az érkező “utasításokat”, megfejtik azokat, majd elkezdik a tüskefehérje-gyártást. Ezek aztán a sejtből a sejtfelszínre jutnak, arra késztetve az immunrendszert, hogy idegen anyagként, vagyis behatolóként azonosítsa és azonnal elkezdjen védekezni ellenük.

Ekkor a születésünktől alakuló, erősödő adaptív immunrendszerünk több fronton is beindítja a védekezést. Elkezdődik az antitesttermelés és a sejtes immunitás is. A sejtes immunitásban T és B immunsejtek vesznek részt. Nagyon leegyszerűsítve a B sejtek az ellenanyag termelésért felelősek, míg a T sejteknek különböző szerepük lehet, többek között a fertőzött sejtek elpusztításában is részt vesznek.

Miután a hírvivő RNS-molekula elvégezte a munkáját, a sejtek lebontják és eltávolítják. Nem marad a szervezetünkben, nem okoz károkat a sejtjeinkben. Nem jut be a sejtmagba, vagyis nem fér hozzá a sejtek DNS-éhez, így nem képes arra, hogy azokat “átírja”, “kódolja”.