Sejtes immunitás – Tudjuk-e, mit jelent pontosan?

Pillantsunk bele a védőoltások működésébe

A koronavírus elleni oltások kapcsán gyakran hallhattuk: ha oltás után nincs ellenanyag-termelés, nem lehet bízni a sejtes immunitás meglétében sem. De mit is jelent ez pontosan?

Sokat hallhatunk, olvashatunk mostanság a sejtes immunitás meglétéről vagy nem létéről – a koronavírus elleni oltások kapcsán.

A közelmúltban különösen nagy visszhangot kapott, hogy a kínai Sinopharm vakcinával beoltott embereknél jóval azután sem volt kimutatható a vérben az ellenanyag, hogy megkapták a második oltásukat, ezért a Facebookon szerveződött csoport a kormányhoz fordult segítségért. Úgy vélik, indokolt lenne esetükben egy ingyenes szerológiai antitest-mérés, illetve egy más típusú vakcina felvételének biztosítása. Hiszen az eredményeik alapján nem kaptak védelmet a koronavírus ellen.

Fotó: 123rf.com

A sejtes immunitás témakörének tisztázásához érdemes tudni, hogyan is működnek a védőoltások.

A vírusok és a baktériumok egyedi reakciót váltanak ki az immunrendszerből, e folyamatban speciális sejttípusok játszanak szerepet. A vakcinák azonban anélkül idézik elő védekezőrendszerünk aktivizálódását – vagyis az immunválaszt -, hogy kialakulna a betegség. Úgy is lehet mondani, bekapcsol testünk immunrendszerének emlékezete egy kórokozóval szemben.

Az oltások többsége a betegséget kiváltó vírus, baktérium legyengített vagy elpusztított formáját tartalmazza, vagy annak egy kis részét. Ez az antigén. A vakcina beadásakor védekezőrendszerünk ezt az antigént idegenként azonosítja, s arra ösztökéli az immunrendszer sejtjeit, hogy – ellenanyagokat termelve – pusztítsák el a betegséget okozó vírust, baktériumot. Az ellenanyagok speciális fehérjék, ezek játszanak szerepet a vírus vagy baktérium megölésében.

Így tehát ha az oltást megkapott személyt később megtámadná a betegség, azaz szembesül a vírussal vagy baktériummal, előjön az immunrendszer memóriája: rögtön elkezd ellenanyagokat termelni, illetve a megfelelő immunsejteket aktivizálni, hogy kiiktassa a vírust vagy baktériumot. Az immunitás többnyire éveken át tart – sok esetben életünk végéig. Ez azonban attól is függ, milyen a fertőzés és a vakcina típusa. A közösségi immunitás akkor alakulhat ki, ha megfelelő számú ember kapja meg a védőoltást.

Az új oltások sorában vannak olyanok is, amelyekben nincs antigén – működésük alapja, hogy a test sejtjeinek címzett utasításokat tartalmaznak, miként hozzanak létre egy valódi vírus kis részével azonos antigént. Ilyen utasításnak számít az mRNS, amely az ugyanezt a nevet viselő vakcinákban van; illetve a megváltoztatott, nem ártalmas vírus, amelyet az ún. vírusvektor-oltásba tesznek. E két vakcina beadásakor a szervezet egyes sejtjei értelmezik ezeket az utasításokat – rövid időn át antigént termelnek, majd lebontják az mRNS-t vagy a nem ártó vírust.

Ezt követően az immunrendszer az antigént idegenként ismeri fel, aktiválja az immunsejteket és antitesteket termel. Előfordul, hogy a sejtes immunválasz minimális antitest esetén is kimutatható. Ha a szakemberek sejtes immunválaszt mérnek, lényegében a szervezet immunmemóriáját vizsgálják alaposabban. Ilyenkor az antitestek mellett az ún. memória T-sejtek jelenlétére kíváncsiak, s ezek mennyiségét is megmérik.

Fotó: MTI/Vajda János

Azoknál az embereknél, akiket beoltottak koronavírus ellen, vagy már átvészelték a betegséget, az antitestek mellett megtalálhatók a vérben vagy nyirokcsomókban különféle memóriasejtek is, amelyek azonban komoly szerepek játszhatnak a vírus elhárításában.

Ez többszörös védelmet jelent számukra, ha ismét a Covid-19 közelébe kerülnek. Ha vannak a szervezetben T-sejtek, azok egy csoportja aktivizálódik a fertőzés felbukkanásakor, s az antitestek felébresztésével az immunrendszert ellenanyag termelésére készteti. A T-sejtek másik csoportja szintén aktivizálódik, s segít likvidálni a fertőzést.

Sejtes immunitás lehetséges magas, de minimális antitestszám esetén is. Mivel azonban még a kutatók sem tudnak túl nagy esetszámot felmutatni, annyi ma elmondható, hogy összességében, akinél oltás után vagy koronavírus-fertőzés leküzdését követően az ellenanyagszint magas, annál a vérsejtes immunitás is jó eséllyel nagyobb.

A késleltetett második oltás fokozza az immunitást

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php