A bél-mikrobióta segítheti az immunrendszer újraépítését 2021-01-05 Blog, Kórkép Megosztás: Tweet A bélbaktériumok komoly szerepet játszanak a rákgyógyításban is A kutatók első alkalommal mutatták be, hogyan befolyásolhatják a bélben élő mikroorganizmusok, avagy a bélbaktériumok az immunrendszer működését. Felfedezésük az immunrendszerrel kapcsolatos állapotok új kezeléséhez vezethet. Első alkalommal demonstrálták kutatók, milyen hatással van a bél mikrobiomja, azaz a bélben élő mikroorganizmusok közössége az ember immunrendszerére. A New York-i Memorial Sloan Kettering Rák Központ kutatói vérrák kezelését követően, csontvelő-transzplantációk (BMT) után követték nyomon betegek bél-mikrobiotájának és immunrendszerének helyreállítását. Az olyan állapotoknál, mint a leukémia és a limfóma, a szakemberek kemoterápiát és sugárterápiát alkalmaznak a rákos vérsejtek elpusztítására. A kezelés azonban az egészséges immunsejteket is elpusztítja, ezért befejezése után a szakemberek donor véréből vagy csontvelőjéből származó őssejteket injektálnak a betegbe. Ezek az adományozott sejtek lassan helyreállítják a beteg képességét az önálló vérsejtképzésre. Fotó: 123rf.com A pácienseknek ugyanakkor az átültetést követő első hetekben antibiotikumot kell szedniük, mert a fokozott fertőzés lehetőségének vannak kitéve. Ez felboríthatja a bél mikrobiotájának egyensúlyát, elpusztítva a „barátságos baktériumokat”, s lehetővé téve a veszélyes törzsek fejlődését. Egyedülálló lehetőség Ha egyszer a beteg immunrendszere már elég erős, abbahagyhatja az antibiotikumok alkalmazását, ami lehetővé teszi a bél-mikrobióta helyreállítását. A Sloan Ketteringnél dolgozó kutatók ezen egyedi lehetőséget használták ahhoz, hogy tanulmányozzák, miként befolyásolja az immunrendszert a mikrobióta. „A tudományos közösség korábban már elfogadta az elképzelést, miszerint a bél-mikrobióta fontos az emberi immunrendszer egészsége szempontjából – ám a feltételezésükhöz felhasznált adatok állatkísérletekből származtak” – magyarázta Joao Xavier, rendszerbiológus, a tanulmány szerzője korábbi doktorandusz társával, Jonas Schluterrel együtt. „Az immunrendszer és a bél-mikrobióta párhuzamos helyreállítása, miután mindketten megsérültek és helyreálltak, egyedülálló lehetőséget nyújt számunkra a két rendszer közötti összefüggések elemzésére” – mondta dr. Schulter, a New York-i NYU Langone Health professzor-asszisztense. A rákközpontban 2003 és 2019 között kezelt, több mint 2 ezer páciens vér- és ürülékmintáinak felhasználásával a kutatók képesek voltak nyomon követni a bél mikrobiótájának és a vérben lévő immunsejtek számának napi változását. Dr. Xavier hozzátette: vizsgálatuk azt mutatja, sokat lehet tanulni a székletből. Ezek biológiai minták, amelyeket szó szerint lehúzunk a WC-n. „Ezek összegyűjtésének eredménye, hogy egyedi adatállományunk van, több ezer adatponttal, melyek segítségével feltérképezhetjük e kapcsolat dinamikáját” – fogalmazott. Fotó: 123rf.com A szakemberek gépi tanulási algoritmust használtak az adatok mintázatának azonosítására, amely magába foglalta a betegek gyógyszereiről és az általuk tapasztalt mellékhatásokról szóló információkat is. Az egyik megállapítás alapján a bélbaktériumok három típusa – az ún. Faecalibacterium, a Ruminococcus 2 és az Akkermansia – jelenléte az immunsejtek, az úgynevezett neutrofilek megnövekedett vérkoncentrációjával társult. Ezzel szemben két típus, az ún. Rothia és a Clostridium sensu stricto 1, ezen immunsejtek csökkent számával volt összefüggésbe hozható. A kutatók számítógépes szimulációi azt vetítették előre, hogy a mikrobióta gazdagítása a három „barátságos” nemzetséggel felgyorsítja a betegek immunrendszerének helyreállítását. Marcel van den Brink társszerző megjegyezte: e kutatás végül javaslattal élhet a csontvelő-transzplantációk biztonságosabbá tételére, a mikrobióta szorosabb szabályozásával. A tanulmányt a Nature szakfolyóirat közölte. Forrás: https://napidoktor.hu/index.php
