Metszés – A koronaalakítás általános szabályai 2. rész

A gyümölcsfák metszésének kiinduló pontjaként több alternatíva is kínálkozik. A kertészek saját szaporítóanyagból is kiindulhatnak, aki viszont kereskedőtől szerzi be az alábbiak közül választhat.

Ezt kiküszöbölve fejlesztette ki Brunner Tamás a felsőrügyes metszést, aminek lényege szintén látható az alsó rajzon. A metszést ne alsó rügyre, hanem az azt megelőző felső rügyre végezzük el. Ennek hatására a felső rügy függőlegesen fejlődik, míg az utána következő alsó rügy vízszintes állapotot vesz fel, mivel a csúcstól számítva csak második számú rügy, így fejlődése gyengébb, mint a felső állású első számú rügyé. A felfelé törő hajtást félfás állapotában augusztusban eltávolítjuk, így kedvező állású, vízszinteshez közeli hajtásunk marad a következő évre.

7. Ha a fővezérvesszőt metsszük, akkor a vessző tetején lévő rügy (végálló rügy) az       uralkodó széljárással szemben legyen, ellenkező esetben az erős szél az új vezérhajtást könnyen letörheti.

8. Sudáron vázágnak egyedül álló vesszőt sosem szabad meghagyni, mert az egyrészt féloldalassá teszi a fa csúcsát, másrészt versengésre kel a sudárral átveheti annak szerepét.

9. Ágcsoport kialakításához közel azonos erősségű (vastagság, és hosszúság)  hajtásokat válasszunk.

10. Ágcsoportos koronaformáknál (katlan váza, kombinált stb.) a vázágakat nem szabad egy pontból indítani, mert így a vázágak idősebb korukban a termés súlya alatt (terhelésben) könnyen lehasadhatnak.

11. Ágcsoportos koronaformáknál egy ágemelet  3-4 vázágból álljon. A vázágak a lehető legjobban fedjék le a teret. Erről már fent többször említést tettem. Felülnézetből a rajzhoz hasonlóan helyezkedjenek el. A rajz bal oldalán a helyes, jobb oldalán a helytelen elhelyezkedés. Ha nincs kettőnél több hajtás, akkor végső esetben azokból is kinevelhetünk egy ágemeletet.

12. Diócsemete törzsét ültetés után tavasszal erősen ( a talajtól 40-60 centiméterre) vissza kell vágni. Az előtörő hajtások közül a legerősebbet kell meghagyni és karó mellett egyenes törzset nevelni belőle. Erre azért van szükség mert így erősebb, egyöntetűbb törzset tudunk a diófánknak nevelni.

13.  A korona gyors kialakítása miatt vegetációs időben mindig el kell végezni a hajtásválogatást. El kell távolítani minden olyan hajtást, ami: nem megfelelő helyen, túl meredeken, törzsön, vezérrel konkurensen fejlődnek. A hajtásválogatást a hajtások 2-20 centis közötti állapotában kell elvégezni.

14.   A vázágakat a koronaformának megfelelő szögállásban kell kinevelni. Nem megfelelő szögben fejlődő hajtásokat lekötözéssel kell igazítani.

15.  A fa végső magasságát a központi tengely, vagy sudár eltávolításával, vagy lekötözésével tudjuk beállítani.

16.  Koronaszerkezet kialakításakor tartsuk be a Zahn-féle szabályokat, ami nem más, mint a kétharmados szabály. Erről majd máskor, és máshol, itt annyira nem fontos információ.

Az írásban többször elhangzik a csúcsrügy, és a végálló rügy. A lenti rajz ezeket magyarázza meg.

Csúcsrügy a hajtás végén a növekedés folyamán a hajtás záródásaként alakul ki. A végálló rügy pedig a metszés után a hajtás tetején elhelyezkedő rügy.

Forrás: