Angina pectoris – Ezért kell komolyan venni a mellkasi fájdalmat

Maga az angina pectoris kifejezés annyit tesz, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. A stabil angina pectoris (AP) azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanakkor, ugyanannál a tevékenységnél lép fel.

A hozzá kapcsolódó tünetek változatosak és másodlagosak (!), előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség érzés.

A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort-AP, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Jellemző még, hogy a fájdalom közben beadott nitrát vagy más néven nitroglicerin tartalmú tabletta megszünteti a panaszokat – ez önmagában is diagnosztikus értékű.

Fotó: 123rf.com

“Ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a mellkasi fájdalom valóban angina pectoris volt, orvosi szempontból elsődleges diagnosztikus feladatunk, hogy a pácienst kardio CT-re, szívkatéterezésre eljuttassuk. A diagnózis megszületéséig eltelő rövid időszakban adhatunk Aspirint, és szükség esetén nitrátot, bétablokkolót és további gyógyszereket” – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Honnan tudhatjuk, hogy infarktus vagy angina pectoris?

Az angina pectoris és a szívinfarktus legfontosabb közös vonása maga a szorító mellkasi fájdalom, ami – különösen, ha először fordul elő – nagyon ijesztő lehet. Ám míg az AP kapcsán a fájdalom viszonylag hamar elmúlik, addig infarktus esetén ez nem igaz, sőt, esetleg fokozódhat is. A stabil angina pectorishoz képest az instabil AP is vészhelyzetet jelent, tehát a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez valójában az infarktus előszobája. Tehát ha a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni!

Vaskó doktortól tudható, hogy az okok közt a legfőbb különbség, hogy míg a stabil angina pectoris legfőbb okozója a koszorúér szűkülete, addig az infarktus nem elsősorban a koszorúér meszesedésének tudható be, hanem egy ún. „vulnerábilis” plakk leválásának, ami elzáródást okoz az érben.

Fotó: 123rf.com

A mellkasi fájdalmat akkor is ki kell vizsgálni, ha elmúlt

Akinek volt már anginás rohama, annál a kezelésnek azt kell céloznia, hogy a következő esemény lehetőleg ne következzen be, vagy ne váljon súlyosabbá. Vaskó doktor szerint ehhez szükséges lehet a gyógyszeres kezelés, ami ellazítja az artériákat és csökkenti a szívre nehezedő munkát. Az orvos által elrendelt gyógyszert az érintetteknek mindig maguknál kell hordaniuk és szükség esetén kell az orvos által javasolt adagot bevenniük. Ezen kívül hosszú távon rendezni kell a magas koleszterinszintet és a vérnyomást, bizonyos esetekben pedig az orvos elrendelheti vérhígító szedését is. A gyógyszeres kezelésen túl kiemelt jelentősége van az életmódnak, ezen belül a szakszerűen felépített mozgásprogramnak, az egészséges táplálkozásnak és a stresszcsökkentés különböző módozatainak. Ezek önmagukban is csökkenteni fogják a koleszterinszintet és a vérnyomást.

“Azért is van nagy jelentősége a korai diagnózisnak, mert szükség esetén meg kell határozni az invazív beavatkozás (szívkatéterezés) időpontját, helyét. Ez az eljárás ugyanis a pontos diagnózis mellett képes azonnali rekonstrukciót végrehajtani, vagyis ugyanazzal a beavatkozással elvégezhető az értágítás, az ún. stentelés is. Vagyis mindazoknak ajánlott a kardiológiai kivizsgálás, akik mellkasi fájdalmat tapasztaltak, mert pontosan fel kell mérnünk, mi váltotta ki azt” – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.