Mentőöv lehet a probiotikum laktózérzékenyeknek? 2016-11-13 Blog, Kórkép, PR cikk, probiotikum Megosztás: Tweet Egy évtizeddel ezelőtt még nem foglalkoztatott annyi embert a laktózérzékenység, mint ma – csak hazánkban az emberek 30 százaléka laktózintoleráns, ezért sokan keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel enyhíthetik tüneteiket és – megközelítőleg – hétköznapi módon étkezhetnek. Ennek egyik megoldása a probiotikum lehet. Ha valakinek megfelelően működik a szervezete, meg sem fordul a fejében, hogy valamit nem ehet meg, nem kortyolhat bele, mert rá nézve kellemetlen tünetekkel járhat. A laktózérzékenységben szenvedő embereknek azonban jól meg kell gondolniuk, mit fogyasztanak a mai, bőséges étel- és italválasztékból. Mivel ha rosszul választanak, hasmenésre, hasi görcsökre, émelygésre, puffadásra számíthatnak. De mi is a laktózérzékenység? Laktózérzékenység vagy laktóz intolerancia esetén a szervezetben egyáltalán-, vagy nagyon kis mennyiségben termelődik laktáz enzim, amely a tejcukor (laktóz) lebontását végzi. A folyamat tehát nem megy végbe megfelelően. Normális esetben a vékonybélben bomlik le és szívódik fel a laktóz, ám ha nincs elegendő laktáz enzim a szervezetben, a vastagbélbe kerül, ahol zsírsavvá és gázokká alakul, a bélbaktériumoknak köszönhetően. A laktózérzékenységben szenvedő ember ennek következtében émelygést, puffadást, görcsöket, hasmenést tapasztal. Hogyan segít a probiotikum a laktózérzékenyeknek? A laktózérzékenységgel kapcsolatban a kutatók évtizedek óta tanulmányozzák a probiotikumok alkalmazásának lehetőségeit. A Lactobacillus bulgaricus (LB), a Streptococcus thermophilus (ST), de a Bifidobacterium és egyéb, Lactobacillus fajok esetében is, ám elsősorban az első kettőt tartalmazó joghurtokat vizsgálták: megemészthető-e a bennük levő laktóz, szemben a tejjel és az élő baktériumokat nem tartalmazó joghurtokkal? A kutatók szerint bizonyos probiotikumok, ha jól adagolják őket, valóban mérsékelhetik a laktózérzékenység tüneteit. Hogy milyen mértékben hatékonyak, az a törzstől és a dózistól is függ. A laktózérzékenységet a bélnyálkahártya károsodása is okozhatja, de akár az érzékenység következményeképpen is jelentkezhet az intolerancia. Hasmenéses állapotot követően a hámsejteknek pár nap alatt újra kell képződniük– ilyenkor is nagy szükség lehet a probiotikumok alkalmazására, melyekkel segíthetjük ezt a folyamatot. Olvasd el hogyan segít a probiotikum a hasmenés megoldásában! A probiotikumok több módon játszhatnak szerepet a laktóz könnyebb megemésztésében: megváltoztatják a vastagbélben a mikroflóra ún. fermentációs mintázatát, vagy a mikrobiális laktáz felszabadul a vékonybélben, esetleg mindkettő megtörténik. A laktózintolerancia nemcsak babakorban jelentkezik Van, aki gyermekkorától fogva nem bírja a laktózt, másoknál azonban csak később alakul ki a probléma. Amennyiben valakinél már kisbabaként is jelen van a laktózérzékenység, az hibás gén következménye – a gyermek az anyatejet sem tolerálja megfelelően, s ha nem kezelik, a fejlődésében is zavart okozhat. Az ilyen babákat laktózmentes tápszerrel kell etetni. Később is kialakulhat azonban a laktózérzékenység. Ha primer (elsődleges) laktózintoleranciáról van szó, évről-évre csökken a laktáz enzim termelődése a szervezetben, s mire az illető felnőtt lesz, már csupán 10 százalékos. Szekunder (másodlagos) laktózintolerancia esetén pedig kóros bélrendszeri folyamat eredményezi a problémát – bélgyulladás, fertőzés az emésztőrendszerben, lisztérzékenység vagy allergia valamilyen étel(ek)re. A laktózérzékenységgel élőknek természetesen minden olyan táplálékot kerülniük kell, amelyben előfordulhat laktóz. Helyettük ma már kaphatók a tejet, tejtermékeket helyettesítő, laktózt nem tartalmazó élelmiszerek és italok. A laktózmentes étrend mellett ugyanakkor a laktáz enzim pótlása is szóba jöhet – ha esetleg egyszer-egyszer megennénk egy magasabb tejcukortartalmú ételt. Az enzimpótlás hatása csak addig tart, amíg elfogyasztjuk azt. Forrás: Napidoktor.hu