Mit egyen az ételallergiás gyermek?

Napjainkban egyre több ember küzd allergiával – köztük igen sok az ételallergiás gyermek. Ám ezeknek a csemetéknek ugyanúgy étkezniük kell a bölcsődében, óvodában, mint a többieknek. Mi a teendő ilyenkor?

Sajnos, manapság számos gyermek esetében derül ki az étel-intolerancia, valamint, hogy allergiás valamire. Az ilyen lurkók étrendjét alaposan át kell gondolni, kreatívabban kell főzni, s mindenekelőtt konzultálni szükséges a gyermekorvossal – aki a pontos diagnózis mellett tanácsokat is adhat, miként tartsuk fenn csemeténk kiegyensúlyozott étrendjét.

Az ételallergiás gyermekeknek ugyanúgy fontos vitaminokban, nélkülözhetetlen ásványi anyagokban, fehérjékben és rostokban gazdag ételeket fogyasztaniuk, mint bárki másnak – csak más forrásból, mint amire érzékenyek. Nagyon fontos, hogy amikor kislányunk, kisfiunk bölcsődébe, óvodába kerül, a gondozóknak és mindenkinek, aki etetheti őket, tudnia kell, mire érzékeny az ételallergiás gyermek, mit nem szabad ennie. Súlyos reakció esetére a gyermekorvosok általában adnak a szülőknek egy speciális „tollat”, azaz adrenalin löketet, amelyet ilyenkor be lehet vetni. Azoknak pedig, akik gondozzák a gyermeket, ismerniük kell annak kezelését.

A leggyakoribb gond: tej, glutén, dió, tojásfehérje

Kisgyermekeknél általában a tej a ludas, ennek hatására produkál reakciókat az ételallergiás gyermek. A tehéntejre 100 csemetéből 2-3 biztosan allergiás. Szerencsére több mint 90 százalékuk kinövi a problémát 4 éves korára – ám addig is jár bölcsibe, óvodába. Jellemző még ételallergiás gyermekeknél a tojásfehérje fogyasztására-, kagyló- és diófélékre, földimogyoróra, halra, eperre adott reakciók. Melyek sajnos többnyire tartósak maradnak.

Komoly gond a gluténérzékenység is, mely hamar megfigyelhető: a lurkó minden, búzából készült termékre rosszul reagál, hiszen a búzában található fehérjét képtelen a szervezete megemészteni. A hozzátáplálás időszakában az ételallergiás gyermekeknek a tejmentes, kifejezetten ilyen problémával küzdő kicsiknek ajánlott pépet kell adni. Tej-, tojás, szójamentes, olajos mag tartalmú ételeket ne kapjanak. Persze, ez még kiegészülhet a tartósítószert-, színezéket tartalmazó étkekkel, a halakkal, és tulajdonképpen bármivel, amit tapasztalataink szerint nem bír a gyermek.

A különleges igényű gyermekek étkeztetéséről az intézmény fenntartójának gondoskodnia kellene, az ilyen étrendre szoruló, ételallergiás gyermekek napi háromszor étkeztetését ugyanúgy fontos lenne megoldani, mint a szokványosan táplálkozókét. Ám a bölcsődék, óvodák többnyire nincsenek erre felkészülve.

Így egyelőre marad az, hogy az ételallergiás gyermekek speciális ellátását a szülő oldja meg – általában a heti étlap átnézése után, ha azt tapasztalja, hogy nincs a csemetéje számára megfelelő étel rajta. Az anya és az apa ugyanis annyit tehet, hogy a lurkó számára megfelelő alapanyagokból elkészíti ugyanazokat a fogásokat, vagy ahhoz hasonlókat. Így a csemete nem érzi azt, hogy neki mást kell fogyasztania, mint a többieknek.

Természetesen a gondozónő, az óvónő mindig tisztában kell legyen azzal, hogy mit nem fogadhat el, ehet meg az allergiás gyermek – s életkorának megfelelően magát a lurkót is nagyon fontos figyelmeztetnünk a rá leselkedő veszélyekre. Meg kell tanítani arra, hogy mit nem szabad semmiképpen megennie. Kisebb lurkók hordjanak allergiára figyelmeztető karkötőt!