Nem kegyelmezünk a tujagyilkosnak

Ez egy nagyon szép bogár, smaragdzöld alapon, fekete foltokkal. A neve: boróka-tarkadíszbogár.

A bogarat 1999-ben fedezték fel Magyarországon. Akkor nagyon nagy szenzáció volt, mert ez egy mediterrán jószág. Hamar védetté is nyilvánították, 50 ezer forintos eszmei értékkel, hiszen egy ritka bogár. Volt. Egy évtized múlva, 2012 környékén ugyanis már százával jelent meg Budapest parkjaiban és kertvárosaiban.

És kiderült, hogy nem egyszerűen csak úgy feltűnt, hanem egyre nagyobb károkat okoz. Mégpedig nem a borókán, ami az eredeti tápnövénye, hanem mindenféle díszfának ültetett nyitvatermőn, leginkább a keleti tuján – mondta a szakember.

Ma már mindenütt megtalálható a fővárosban, és milliós károkat okoz. Érdekes módon azonban eredeti tápnövényét, a közönséges borókát nem bántja. Vadon csak a barcsi ősborókásban él.

Ezért biztosan tudjuk, hogy nem onnan terjedt szét az országban, hanem minden valószínűség szerint Nyugat-Európából behozott örökzöldekkel. Nyugat-Európába viszont nyilván a mediterráneumból vitték – magyarázta Merkl Ottó.

A boróka-tarkadíszbogár elterjedését és megtelepedését a klímaváltozással érkező egyre forróbb és szárazabb nyarak is segítették. Eleinte csak a gyengélkedő tujákat támadta meg, ám később egész fasorok váltak vöröses barnává, azaz halottá. De mégis hogyan?

Maga a bogár már semmi kárt nem tesz. Egy-két hétig él, egyetlen dolga van, hogy párosodjon, és elpusztul. Az igazi kárt a lárvája teszi – hangsúlyozta a rovarász.

Ugyanis elrágja a tuja vízszállító rendszerét.

A kérgek alá rakják be tulajdonképpen a petéiket, és ezek szeptemberben lárvaként berágják magukat a növény testébe. Hogy mi történik a kéreg alatt, nem látható szabad szemmel. A borókabogárnak a lárvája mikor bebábozódik, tulajdonképpen ilyen faporral betömíti a járatait, tehát szinte észrevehetetlenné válik – nyilatkozta Bálint Károly, a Bálint-Kert-Ész Kft. ügyvezetője.

Onnan tudjuk, hogy a bogár beköltözött a tujánkba, hogy először a növény teteje kezd elszáradni.

Mindig felülről kezdődik az egész, mert az a legmelegebb, legnaposabb rész, és a lárváknak sokkal kellemesebb klímát biztosít, mint egy árnyékosabb terület, ahol hűvösebb van a számára, meg több pára – fűzte hozzá.

A fa eleinte úgy védekezik, hogy gyantát tölt a lárva járataiba. Ha a fa életerős, ez sikerül is, a lárva elpusztul. Ha viszont túl sok a lárva és gyenge a tujánk, akkor előbb-utóbb a lárvák kerekednek felül. A kikelt bogarak végül ovális röpnyíláson keresztül távoznak a törzsből.

Ha már lehet látni a lukakat, amikbe belementek a lárvák, nincs mit tenni, a beteg tuja menthetetlen. Tehát nagyon nehéz védekezni ellene, és a jogszabály is a bogarat védi. Azaz csak védte. Egyetlen boróka-tarkadíszbogár elpusztítása 50 ezer forint büntetést vont maga után. De mostantól a rovar számára vége a jó világnak, kártevőnek minősül, ezért lehet irtani.

Ha egy bogár védett, akkor mindenki, aki elpusztít egy bogarat, folyamatosan szabálysértést vagy bűncselekményt követ el. Most képzeljük el, ha egy tujában van tízezer ilyen bogár, azt beszorozzuk 50 ezerrel, akkor mennyit kéne fizetni egy kiskerttulajdonosnak. Ez nyilván nonszensz – szögezte le Merkl Ottó.

Cserébe a boróka-tarkadíszbogár egyik ritka rokonát: a szeplős díszbogarat nyilvánították védetté. Jó hír, hogyha nem súlyos a fertőzés, még a tujánk is megmenthető.

Meg kell keresni azt a részt, ahol el van száradva, a legalsót. Odáig kell visszavágni teljesen. Azért kell az élőszövetbe belevágni még, hogy esetleg a maradék betegség, peték ne legyenek utána benne – javasolta Bálint Károly.

A kisebb beteg részek kézzel is eltávolíthatóak.

A szárazabb, elhalt növényi részeket kézzel simán le lehet szedni, vagy ha megrázzuk, akkor azok lejönnek viszonylag könnyedén – jegyezte meg Bálint Attila kertépítő.

A beteg részeket meg kell semmisíteni, mert tovább fertőzhetnek. A tuják alját is tisztítsuk meg az elhalt részektől és legalább egy centi vastagon cseréljük ki a talajt. Az idősebb fákat megerősíthetjük lombtrágyázással is.

Rögtön a lombján keresztül felveszi a növény a tápanyagokat, azonnal hasznosítja – emelte ki Bálint Károly.

Szerves trágyázással, megfelelő öntözéssel és tápanyag-utánpótlással is ellenállóbbá tehetjük a tuját.

Az örökzöldek nagyon sok mikroelemet használnak: főleg a rezet, a vasat, a cinket és a bórt is például. Még azzal tudunk segíteni nekik, ha magassági visszavágással tehermentesítjük a gyökeret azáltal, hogy nem kell neki akkora lombtömeget eltartani – fűzte hozzá.

A betegségek ellen a legjobb megoldás, ha természetes tápanyagokkal, biológiai védekezéssel és rendszeres öntözéssel tartjuk karban őket.

Forrás: Hirado