Miért van, hogy fogyózunk és mégis hízunk? 2016-03-21 Blog, Mozgásban Megosztás: Tweet Szinte minden magyar felnőtt fogyókúrázott már, mégis egyre több az elhízott ember – ez derül ki a legfrissebb kutatásokból. Miért hízunk, ha nem is eszünk sokat? Az elhízás és a túlsúly kiszámításához az egyik irányadó mértékegység a BMI (testsúly kilogrammban/magasság négyzete méterben megadva). 18,5 BMI alatt alultápláltnak tekinthetjük az egyént. 18,5-25 között normál súlyról, míg 25-30 BMI között túlsúlyról, efölött pedig különböző fokozatú elhízásról beszélünk. A világon az egyik legégetőbb egészségügyi probléma az elhízás. A kövérek aránya az elmúlt húsz évben megduplázódott és az adatok szerint egyre növekszik. A magyarok pedig az élmezőnybe tartoznak. 5 millió felnőtt túlsúlyos vagy elhízott Magyarországon három felnőttből kettő súlyproblémákkal küzd. Tavaly a nők 61 százaléka, míg a férfiak 63 százaléka tartozott a túlsúlyos vagy elhízott kategóriába. A legfrissebb felmérések szerint ugyanakkor szinte minden magyar fogyókúrázott már vagy van elképzelése arról, miként kellene nekiállni. A Kutatócentrum márciusban készített reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a lakosság 97 százaléka fogyókúrázik vagy rendelkezik valamilyen fogyókúrás tapasztalattal. Tudjuk, mégsem tesszük A legtöbben a mozgásban hisznek, mégsem sportolnak. A megkérdezettek több mint 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindenképpen szükséges a súlyvesztéshez a rendszeres testmozgás. Ennek ellenére egy uniós felmérés szerint csupán a magyarok 15 százaléka sportol rendszeresen. Tízből nyolc magyar gondolja azt, hogy az étkezésre is ügyelni kell. A dietetikus szerint, ha valaki csak pár plusz kilótól szeretne megszabadulni, annak elég egy kis odafigyelés, hogy mit, mikor eszik. Viszont, ha valakinek sok kilogrammot kell leadni, akkor jobb, ha ténylegesen diétázni kezd és komolyan veszi a csökkentett energiatartalmú táplálkozást – nyilatkozta a hirado.hu-nak Györki Niké dietetikus. A szakember szerint érdemes dietetikussal konzultálni, hiszen az energiacsökkentésnek is vannak határai, illetve fehérjére, zsírokra és szénhidrátokra is szüksége van a szervezetünknek, de nem mindegy, hogy milyen mennyiségben, milyen formában és mikor fogyasztunk belőlük. A halálos betegségek előszobája az elhízás A WHO kimutatásai szerint évente 2,8 millió ember hal meg a túlsúly okozta szövődmények miatt, ezzel gyakorlatilag az ötödik haláloknak számít a kövérség. A kövérség miatt kialakuló egészségügyi problémák kezelése éves szinten összesítve több mint 200 milliárd forintjába kerül az államnak és az egyéneknek Magyarországon – ez derült ki egy 2014-es tanulmányból, amelyet Iski Gabriella és Rurik Imre professzor ismertetett az Orvosi Hetilapban. A túlsúly és az elhízás ugyanis számtalan súlyos betegség egyik fő rizikófaktora, ilyenek a kardiovaszkuláris betegségek, bizonyos daganatos betegségek, depresszió, zsírmáj, mozgásszervi megbetegedések, emésztőszervi megbetegedések, asztma és inkontinencia. A WHO adatai szerint a cukorbetegek 44 százalékánál, az ischémiás szívbetegségek 23 százalékánál, bizonyos rákos megbetegedések 7-41 százaléknál a túlsúly és az elhízás a felelős. A magas vérnyomás, a kóros koleszterinszint, a cukorbetegség szinte egyértelműen együtt jár a túlsúllyal. Forrás: Hirado
