Növekedési gondok gyermekkorban

Minden szülő szívesen nézi, ahogyan gyermeke növekszik, amíg végül még őt is lehagyja magasságban. De mi a helyzet akkor, ha a gyerek nem a megfelelő ütemben nő? Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa, gyermekgyógyásza szerint a probléma hátterében sokszor hormonális okok állnak!

Növekedés hormonbefolyásolással

Az emberi szervezetben minden, így a növekedés is hormonok által irányított. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan hormonok, melyek közvetlenül hatnak a növekedésre, míg mások közvetetten, más hormonok aktiválásával, blokkolásával vagy éppen azok működésének támogatásával.

Az egyik legfontosabb hormontermelő szervünk az agyalapi mirigy, mely két lebenyből, az úgynevezett anterior (elülső) és a posterior (hátsó) lebenyből áll. Feladata többek között az olyan hormonok termelése, melyek hatással vannak az emberi növekedésre. Ilyenek például:

  • TSH (thyreoidea stimuláló hormon)– ennek a hormonnak a feladata, hogy stimulálja a pajzsmirigyet. A nyak két oldalán elhelyezkedő szerv termelte hormonok közvetlen hatással vannak a növekedésre
  • ACTH (adrenokortikotrop hormon) –mellékvesékre van hatással, annak kortizol termelésére is. Kevesen tudják, hogy ezen anyagnak nem csak a stresszhez van köze, mivel, ha a szervezetben túl sok van belőle, az gyerekkorban a növekedés elmaradásával jár
  • LH (luteinizáló hormon) és FSH (folliculs stimuláló hormon)– ez a két hormon komoly befolyást gyakorol a nemi mirigyekre (gonad). Ezek a szervek nem csak a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért és a szaporodás biztosításáért felelősek, de a pubertásban a kiugró növekedést is nekik köszönhetjük, így hormontermelésük elmaradása a növekedésre is hatással lehet.

Nehéz felismerni a bajt

Azt felismerni, hogy a gyermek növekedésében zavar van, nehéz feladat, mivel ezt jelentősen befolyásolják genetikai tényezők is. Ám ha a védőnő/gyerekorvos szerint is probléma lehet, úgy érdemes endokrinológushoz fordulni.

A hormonális zavarok lehetnek veleszületettek vagy szerzettek. Utóbbi esetben általában trauma áll a hátterében, ám az is lehet, hogy valamilyen más betegség idézte elő.

A felismerés azért különösen nehéz, mert jellemzően a szülést követő néhány hónapban semmilyen feltűnő jellel nem találkozhatunk. Ráadásul sok szülő kivár, mivel úgy érzik, csak egy kis elmaradásról van szó, amit majd behoz a gyerek.

“Érdemes tudni, hogy a hormonális okokból visszamaradó növekedés esetében a gyerekek arányaikban normálisak, vagyis minden szerv, minden csont és végtag ugyanolyan ütemben fejlődik, csak a normálisnál lassabban. Szerencsére azonban a megfelelő terápiával a növekedés megindítható, és a gyerek képes teljes növekedési potenciájának kihasználására” – mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.

Mit lehet tenni?

A probléma megoldása mindenképpen szakemberi segítséget igényel. Az orvos alapos anamnézist vesz fel, ami a családban előforduló hormonális betegségektől elkezdve a várandósság és a szülés részletein keresztül a gyermek és a szülők kikérdezéséig szinte mindent magában foglal. Emellett az anyagcsere betegségeket, kromoszóma rendellenességet ki kell zárni. Szükség lehet továbbá a csontok röntgen, a szervek ultrahangos vizsgálatára is, valamint vérvételre, ún provokációs vizsgálatok elvégzésére is. Az orvos a növekedési adatokat szintén elkéri, hogy azokból megállapíthassa a gyerek növekedési görbéjét, mely szintén fontos adatokat tartalmaz a szakember számára.

Az adatok birtokában jellemzően gyógyszeres kezelés mellett dönt az endokrinológus, melynek alkalmazásával a növekedési ütem javítható, ám amennyiben más betegség váltotta ki a zavart, úgy az alapbetegség terápiája (is) szükséges a javuláshoz.

Forrás: Budai Endokrinközpont


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.